SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2021. január 21.

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük önöket a sajtótájékoztatónkon. Szeretnénk beszámolni róla, hogy milyen eredménnyel járt a Kormányzótanács mai ülése, amelyen az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, Valdis Dombrovskis is részt vett.

A tömeges védőoltások beindulása euroövezet-szerte fontos mérföldkő a jelenleg zajló egészségügyi válság megoldása felé. A világjárvány mindazonáltal továbbra is súlyos kockázatot jelent a közegészségügyre, az euroövezet és a világ gazdaságaira. A koronavírusos (Covid19-) fertőzések terjedésének ismételt megugrása, valamint a több euroövezeti országban a terjedés megfékezésére hozott, hosszabb ideig érvényes korlátozó intézkedések folyamatosan akadályozzák a gazdaságot. Miközben a feldolgozóipari ágazat továbbra is jól helytáll, a tevékenység súlyosan vissza van szorítva a szolgáltatási ágazatban, noha kevésbé, mint 2020 elején, a világjárvány első hulláma alatt. A kibocsátás 2020 negyedik negyedévében valószínűleg zsugorodott, továbbá a rövid távú gazdasági kilátásokra is lefelé mutató kockázatot jelent a járvány erősödése. Az infláció – a gyenge kereslettel, valamint a munkaerő- és termékpiaci kihasználatlan kapacitásokkal összefüggésben – továbbra is igen alacsony. A kapott adatok általánosan megerősítik az előző alapértékelésünket, miszerint a világjárvány a közeljövőben jelentősen befolyásolja a gazdaságot, valamint hogy az infláció huzamosabb ideig gyenge lesz.

Ebben a környezetben elengedhetetlen a bőséges monetáris élénkítés ahhoz, hogy a pandémia időszakában az összes gazdasági szektorban megőrizzük a kedvező finanszírozási feltételeket. A bizonytalanság enyhítése és a bizalom megerősítése révén ezzel ugyanis serkentjük a fogyasztási kiadásokat és a vállalati beruházásokat, ami megszilárdítja a gazdaságot, és garantálja a középtávú árstabilitást. A bizonytalanság ugyanakkor változatlanul nagy, többek között abban a tekintetben, hogy milyen lesz a világjárvány dinamikája, és milyen gyorsan haladnak a védőoltások beadásával. Továbbra is nyomon követjük az árfolyam alakulását is, tekintettel azokra a lehetséges vonatkozásaira, amelyek a középtávú inflációs kilátásokat érintik. Folyamatosan készen állunk valamennyi eszközünk szükség szerinti kiigazítására is annak érdekében, hogy az infláció fenntartható módon, a szimmetria iránti elkötelezettségünknek megfelelően haladjon a célunk felé.

A bemutatott helyzetben úgy döntöttünk, hogy ismételten megerősítjük az igen laza monetáris politikai irányt.

Először is, a Kormányzótanács az EKB irányadó kamatlábainak változatlanul hagyása mellett döntött. Számításunk szerint ezek a jelenlegi vagy alacsonyabb szinteken maradnak egészen addig, ameddig nem tapasztaljuk, hogy az inflációs kilátások az előrejelzési időszakunkban határozottan megközelítik a 2%-hoz megfelelően közeli, de az alatti szintet, és amíg ez a közeledés nem jelenik meg konzisztensen a trendinfláció dinamikájában.

Másodrészt folytatjuk a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) alatti vásárlást az összesen 1850 milliárd eurós keretösszeg erejéig. Legalább 2022 márciusának végéig folytatjuk a PEPP alatti nettó eszközvásárlást, de addig mindenképp, amíg a Kormányzótanács megítélése szerint véget nem ér a koronavírus válságszakasza.

A PEPP alatti vásárlást azért folytatjuk, hogy a világjárvány időszaka alatt megőrizzük a kedvező finanszírozási feltételeket. Rugalmasan vásárolunk a piaci feltételeknek megfelelően azzal a szándékkal, hogy megakadályozzuk a pénzügyi feltételek olyan szigorodását, amely nem konzisztens a világjárvány által a prognosztizált inflációs pályára gyakorolt lefelé irányuló hatásnak az ellensúlyozásával. Az időben, eszközosztály tekintetében és a joghatóságok között folytatott vásárlások rugalmassága továbbra is támogatja a zökkenőmentes monetáris politikai transzmissziót. Ha sikerül fenntartani a kedvező finanszírozási feltételeket olyan eszközvásárlási tranzakciókkal, amelyek a PEPP nettó vásárlási időhorizontja alatt nem merítik ki a keretet, akkor nem kell a keretösszeget teljes mértékben felhasználni. Ugyanígy, a keretösszeg szükség esetén újrakalibrálható, hogy megmaradjanak a kedvező finanszírozási feltételek, amelyekkel könnyebben lehet a negatív pandémiás sokknak az inflációs pályát érő hatását ellensúlyozni.

A PEPP keretében vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket legalább 2023 végéig továbbra is újra befektetjük. A PEPP-portfólió jövőbeli kifutását mindenesetre úgy kezeljük, hogy elkerüljük a megfelelő monetáris politikai iránnyal való interferenciát.

Harmadrészt, tovább folynak az eszközvásárlási programunk (APP) keretében végzett nettó vásárlások havi 20 milliárd eurós ütemben. Továbbra is arra számítunk, hogy az APP alatt zajló havi nettó eszközvásárlások addig lesznek folyamatban, amíg szükség van rájuk az irányadó kamatok alkalmazkodó hatásának a megerősítéséhez, és röviddel azelőtt befejeződnek, hogy ismét emelni kezdjük az EKB irányadó kamatait.

Emellett az a szándékunk, hogy az APP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést teljes egészében továbbra is újra befektetjük hosszabb időszakon keresztül azután, hogy elkezdjük az irányadó kamatok emelését, de mindenesetre addig, ameddig szükséges ahhoz, hogy fennmaradjanak a kedvező likviditási feltételek és a meglehetősen laza monetáris politika.

Végül továbbra is bőséges likviditást biztosítunk a refinanszírozási műveleteinken keresztül. Konkrétan a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteink harmadik sorozata (TLTRO–III) továbbra is vonzó finanszírozási forrás a bankok számára, mivel támogatja a vállalatokhoz és a háztartásokhoz irányuló banki hitelnyújtást.

Most részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezet reál-GDP-je a 2020 első felében tapasztalt erőteljes zsugorodás után határozottan regenerálódott, és a harmadik negyedévben 12,4%-kal emelkedett az előző negyedévhez képest, habár jóval elmaradt a pandémia előtti szintektől. A beérkező gazdasági adatok, felmérések és nagy gyakoriságú mutatók arra utalnak, hogy a világjárvány újbóli felerősödése és ebből következően a megfékezésére hozott intézkedések fokozása miatt 2020 negyedik negyedévében vélhetően visszaesett a gazdaság, és az intézkedések valószínűleg az idei első negyedévi teljesítményt is visszafogják. Összességében mindez nagyjából megfelel a legutóbbi, 2020. decemberi makrogazdasági prognózis alapforgatókönyvének.

A gazdasági folyamatok továbbra is egyenetlenül alakulnak az egyes ágazatok viszonylatában: a szolgáltatási ágazat teljesítményét az ipari ágazaténál hátrányosabban érintik a társasági érintkezésre és mobilitásra vonatkozó új korlátozások. Annak ellenére, hogy a fiskális politikai intézkedések továbbra is támogatják a háztartásokat és a cégeket, a fogyasztók változatlanul óvatosak, tekintettel a világjárványra és annak foglalkoztatási és jövedelmi hatásaira. Emellett a gyengébb vállalati mérlegek és a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság továbbra is visszaszorítja a vállalati beruházásokat.

Előretekintve, az oltóanyagok december végén kezdődött bevezetése nagyobb bizakodásra ad okot aziránt, hogy megoldódik az egészségügyi válság. Időbe telik azonban, amíg széles körben védettség alakul ki, és nem zárhatók ki a pandémiával kapcsolatos újabb kedvezőtlen fejlemények. Középtávon várhatóan támogatják az euroövezet gazdaságának a fellendülését a kedvező finanszírozási feltételek, az expanzív fiskális politika és a keresletélénkülés, ahogy a pandémia megfékezését célzó, szigorú intézkedéseket feloldják, és ahogy eloszlik a bizonytalanság.

Az euroövezeti gazdaság növekedési kilátásait övező kockázatok összességükben továbbra is lefelé mutatnak, ám kevésbé markánsak. A világgazdasági kilátásokkal kapcsolatos hírek, az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatairól szóló megegyezés, valamint a tömeges védőoltások beindulása biztató ugyan, de a még mindig tartó járvány, annak gazdasági és pénzügyi vonatkozásaival, továbbra is lefelé mutató kockázatok forrása.

Az euroövezet éves inflációja decemberben változatlanul −0,3%-on állt. A teljes infláció az aktuális energiaár-dinamika alapján az elkövetkező hónapokban vélhetően emelkedik, amit az is valószínűsít, hogy Németországban kivezetik az átmeneti áfacsökkentő intézkedést. A mögöttes ároldali nyomás ugyanakkor várhatóan visszafogott marad, elsősorban az idegenforgalomban és utazási ágazatokban tapasztalható gyenge kereslet, valamint az enyhe béroldali nyomás és az euroárfolyam felértékelődése miatt. Amint a világjárvány hatása lecseng, az inflációra középtávon felfelé irányuló nyomást gyakorol majd az élénkülő kereslet, amelyet a laza fiskális és monetáris politika támogat. A felmérésalapú mutatók és a hosszabb távú inflációs várakozások piaci alapú mutatói változatlanul alacsony szinten vannak, bár utóbbi mutatói némileg emelkedtek.

A monetáris elemzésre áttérve, a széles értelemben vett pénzmennyiség (M3) éves növekedési üteme a 2020. októberi 10,5%-ról novemberben 11,0%-ra emelkedett, ami a betétállományok folyamatos növekedésével magyarázható. Az erőteljes növekedést továbbra is az eurorendszer folyamatos eszközvásárlása támogatja, amely még mindig a pénzteremtés legjelentősebb forrása. A pénztulajdonosi szektorban még mindig erős likviditás iránti preferenciával és a leglikvidebb pénzeszközök tartásának alacsony alternatívaköltségével összefüggésben továbbra is az M1, szűk értelemben vett pénzaggregátum járul hozzá legnagyobb mértékben a széles értelemben vett pénzmennyiség bővüléséhez.

A magánszektornak nyújtott hitelek alakulását a nem pénzügyi vállalatoknak adott mérsékelt ütemű kihelyezések és reziliens háztartási hiteldinamika jellemezte. A nem pénzügyi vállalati havi hiteltranzakciós adatok novemberben is igen szerényen alakultak, ami továbbra is a nyár vége óta megfigyelhető mintázatot követi. Az éves növekedési ütem ugyanakkor nagyjából változatlanul 6,9%-on volt, ami még mindig az első félévben tapasztalt, igen erőteljesen bővülő hitelnyújtásnak tudható be. A háztartásoknak kihelyezett hitelek éves növekedési üteme lényegében stabil, novemberben 3,1%-os volt, tekintélyes pozitív havi állományváltozás mellett.

A 2020. negyedik negyedévi új banki hitelezési felmérés szerint szigorodtak a vállalatoknak kínált hitelek feltételei. A szigorodás hátterében főként a kockázatok kedvezőtlenebb banki megítélése áll, összefüggésben a gazdasági élénküléssel kapcsolatos folyamatos bizonytalansággal és a hitelfelvevők hitelképességét övező aggodalmakkal. A felmérésben szereplő bankok emellett az utolsó negyedévben visszaeső vállalati hitelkeresletről számoltak be. A felmérés szerint a negyedik negyedévben tovább nőtt a háztartások lakáshitelek iránti nettó kereslete, noha a hitelstandardok tovább szigorodtak.

Mindent egybevéve, a monetáris politikai intézkedéseink – a nemzeti kormányzatok és más európai intézmények által hozott intézkedésekkel együtt – változatlanul elengedhetetlenek a banki hitelnyújtás feltételeinek a támogatásához, különösen azok számára, akiket a leginkább sújt a világjárvány.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy meglehetősen laza monetáris politikára van ahhoz szükség, hogy támogassuk a gazdaságot, és hogy az infláció középtávon határozottan közelítsen a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé.

A fiskális politikát illetően változatlanul elengedhetetlen az ambiciózus és összehangolt fiskális alapállás, tekintettel az euroövezeti gazdaság erőteljes zsugorodására. Ennek érdekében indokolt, hogy a nemzeti fiskális politika továbbra is támogató legyen, mivel a járvány súlyosbodásához és a megfékezésére irányuló intézkedésekhez köthetően gyenge a cégek és háztartások kereslete. Ugyanakkor fontos, hogy a pandémiás veszélyhelyzet nyomán hozott fiskális intézkedések lehetőség szerint továbbra is célzottak és ideiglenesek legyenek. Az Európai Tanács által jóváhagyott három védőháló, amely a dolgozókat, a vállalkozásokat és az államháztartásokat célozza meg, lényeges finanszírozási támogatást nyújt.

A Kormányzótanács elismeri a „Next Generation EU” (az EU következő nemzedéke) csomag kiemelt szerepét, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy késedelem nélkül működésbe lépjen. Felkéri a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a ratifikációs folyamatot, haladéktalanul öntsék végleges formába a helyreállítási terveket, továbbá a forrásokat produktív közkiadásokra fordítsák, amelyek termelékenységjavító szerkezeti intézkedésekkel párosulnak. Ez lehetővé tenné, hogy a „Next Generation EU” program hozzájáruljon a gyorsabb, erősebb és egységesebb élénküléshez, valamint erősítené a tagállamok gazdasági alkalmazkodóképességét és növekedési potenciálját, támogatva az euroövezet monetáris politikájának a sikerét. Az említett szerkezeti intézkedések különösen fontosak a régóta fennálló szerkezeti és intézményi gyengeségek kezeléséhez, valamint a zöld és digitális átmenet felgyorsításához.

Várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.