SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

Christine Lagarde, az EKB elnöke, Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2021. április 22.

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük önöket a sajtótájékoztatónkon. A következőkben beszámolunk a Kormányzótanács ülésének eredményeiről.

Míg a világkereslet élénkülése és a jelentős nagyságú fiskális ösztönzés támogatja a világ és az euroövezet gazdasági teljesítményét, a rövid távra vonatkozó gazdasági kilátásokat még mindig elhomályosítja a világjárvány ismételt felerősödésével és a tömeges védőoltási programok beindulásával kapcsolatos bizonytalanság. A huzamosan magas koronavírus (Covid19)-fertőzöttségi arány és a járvány megfékezésére irányuló intézkedések ebből következő kiterjesztése és szigorítása rövid távon változatlanul visszafogja a gazdasági teljesítményt. Előretekintve, a tömeges oltási programok előrehaladása és a járványügyi intézkedések terén tervezett fokozatos lazítás alátámasztja a gazdaság 2021 folyamán történő határozott ütemű regenerálódására vonatkozó várakozást. Az elmúlt hónapokban erősödött az infláció, aminek a hátterében főként idioszinkratikus és átmeneti tényezők, valamint az energiaár-infláció megemelkedése áll. Az alapvető ároldali nyomás ugyanakkor – a jelentős kihasználatlan kapacitásokkal és a még mindig gyenge kereslettel összefüggésben – továbbra is visszafogott.

A kedvező finanszírozási feltételek fenntartása a járvány alatt továbbra is előfeltétele a bizonytalanság csökkentésének és a bizalom megerősítésének, alátámasztva ezáltal a gazdaságot és középtávon garantálva az árstabilitást. Az euroövezeti finanszírozási feltételek az utóbbi időben összességében stabilan alakultak, miután az év korábbi részében a piaci kamatok megemelkedtek, ugyanakkor továbbra is jelen vannak a tágabb finanszírozási feltételekre ható kockázatok. Ennek kapcsán a Kormányzótanács úgy döntött, hogy ismételten megerősíti az igen laza monetáris politikai irányt.

Az EKB irányadó kamatait változatlanul hagyjuk. Számításunk szerint ezek a jelenlegi vagy alacsonyabb szinteken maradnak egészen addig, ameddig nem tapasztaljuk, hogy az inflációs kilátások az előrejelzési időszakunkban határozottan megközelítik a 2%-hoz megfelelően közeli, de az alatti szintet, és amíg ez a közeledés nem jelenik meg konzisztensen a trendinfláció dinamikájában.

Legalább 2022 márciusának végéig folytatjuk a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) alatti nettó eszközvásárlást az 1850 milliárd eurós teljes keretösszeg erejéig, de addig mindenképp, amíg a Kormányzótanács úgy nem ítéli, hogy a koronavírus válságszakasza véget ért. Mivel a beérkező információk megerősítették a finanszírozási feltételekre és az inflációs kilátásokra a márciusi monetáris politikai ülésen adott együttes értékelést, a Kormányzótanács arra számít, hogy a PEPP alatti vásárlások a folyó negyedévben jelentősen nagyobb ütemben folytatódnak, mint az év első hónapjaiban.

Rugalmasan vásárolunk a piaci feltételeknek megfelelően azzal a szándékkal, hogy megakadályozzuk a pénzügyi feltételek olyan szigorodását, amely nem konzisztens a világjárvány által a prognosztizált inflációs pályára gyakorolt lefelé irányuló hatásnak az ellensúlyozásával. Az időben, eszközosztály tekintetében és a joghatóságok között folytatott vásárlások rugalmassága továbbra is támogatja a zökkenőmentes monetáris politikai transzmissziót. Ha sikerül fenntartani a kedvező finanszírozási feltételeket olyan eszközvásárlási tranzakciókkal, amelyek a PEPP nettó vásárlási időhorizontja alatt nem merítik ki a keretet, akkor nem kell a keretösszeget teljes mértékben felhasználni. Ugyanígy, a keretösszeg szükség esetén újrakalibrálható, hogy megmaradjanak a kedvező finanszírozási feltételek, amelyekkel könnyebben lehet a negatív pandémiás sokknak az inflációs pályát érő hatását ellensúlyozni.

A PEPP keretében vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket legalább 2023 végéig továbbra is újra befektetjük. A PEPP-portfólió jövőbeli kifutását mindenesetre úgy kezeljük, hogy elkerüljük a megfelelő monetáris politikai iránnyal való interferenciát.

Tovább folytatjuk az eszközvásárlási program (APP) keretében végzett nettó vásárlásokat havi 20 milliárd eurós ütemben. Továbbra is arra számítunk, hogy az APP alatti havi nettó eszközvásárlások addig lesznek folyamatban, amíg szükség van rájuk az irányadó kamatok alkalmazkodó hatásának a megerősítéséhez, és röviddel azelőtt befejeződnek, hogy ismét emelni kezdjük az EKB irányadó kamatait.

Emellett az a szándékunk, hogy az APP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést teljes egészében továbbra is újra befektetjük hosszabb időszakon keresztül azután, hogy elkezdjük az irányadó kamatok emelését, de mindenesetre addig, ameddig szükséges ahhoz, hogy fennmaradjanak a kedvező likviditási feltételek és a meglehetősen laza monetáris politika.

Végül továbbra is bőséges likviditást biztosítunk a refinanszírozási műveleteinken keresztül. Konkrétan a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek harmadik sorozatának (TLTRO–III) legutóbbi műveletében nagyfokú forrás-igénybevételt lehetett tapasztalni. A TLTRO–III révén kapott finanszírozás meghatározó szerepet játszik a vállalatokhoz és a háztartásokhoz irányuló banki hitelnyújtás támogatásában.

A fenti intézkedések segítenek abban, hogy az összes gazdasági szektorban fennmaradjanak a kedvező finanszírozási feltételek, ami támogatja a gazdasági teljesítményt, és garantálja a középtávú árstabilitást. Továbbra is nyomon követjük az árfolyam alakulását is, tekintettel a középtávú inflációs kilátásokkal kapcsolatos lehetséges vonatkozásaira. Készen állunk valamennyi eszközünk szükség szerinti kiigazítására is annak érdekében, hogy az infláció fenntartható módon, a szimmetria iránti elkötelezettségünknek megfelelően haladjon a célunk felé.

Most részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezeti reál-GDP 2020 negyedik negyedévében 0,7%-kal esett, és 4,9%-kal elmaradt a világjárvány előtti, egy évvel korábbi szintjétől. A beérkező gazdasági adatok, felmérések és nagy gyakoriságú mutatók alapján az első negyedévben a gazdaság valószínűleg ismét zsugorodott, ugyanakkor az is kiolvasható belőlük, hogy a második negyedévben újraindulhat a növekedés.

A vállalati felmérések szerint a feldolgozóiparban folytatódik az élénkülés, amit a szilárd világkereslet támogat. A helyváltoztatás és a társasági érintkezés korlátozása ugyanakkor még mindig gátolja a szolgáltatási ágazat teljesítményét, noha egyes jelek szerint a visszaesés elérte a mélypontját. A fiskális politikai intézkedések továbbra is támogatják a háztartásokat és a cégeket, de a fogyasztók a világjárványra és vele járó foglalkoztatási és bevételi hatásokra tekintettel változatlanul óvatosak. A gyengébb vállalati mérlegek és a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos fokozott bizonytalanság ellenére a vállalati beruházások reziliensnek mutatkoznak.

Az elkövetkező időszakot tekintve, a tömeges oltási programok előrehaladása – amely várhatóan lehetővé teszi a járványügyi intézkedések fokozatos lazítását – előreláthatólag előkészíti az utat a gazdaság határozott ütemű regenerálódásához 2021 folyamán. Az euroövezeti gazdaság élénkülésének a hajtómotorja középtávon várhatóan a belső és a globális kereslet élénkülése lesz, amelyet a kedvező finanszírozási feltételek és a fiskális ösztönzés támogat.

Az általános helyzetet tekintve, miközben az euroövezeti növekedési kilátásokat rövid távon övező kockázatok továbbra is lefelé irányulnak, a középtávú kockázatok változatlanul kiegyensúlyozottabbak. Egyfelől bizakodásra ad okot, hogy – a jelentős fiskális ösztönzésnek köszönhetően – javulnak a világkeresleti kilátások, és hogy a tömeges oltási programok terén is előrehaladás történt, másfelől viszont az elhúzódó világjárvány – beleértve a vírusmutációk terjedését és a járvány gazdasági és pénzügyi vonatkozásait – továbbra is lefelé mutató kockázat forrása.

Az euroövezetben mért éves infláció 2021 márciusában 1,3%-ra emelkedett a februári 0,9%-ról, aminek oka az energiaár-infláció erőteljes emelkedése, amely a jelentős méretű felfelé irányuló bázishatás és az előző hónaphoz viszonyított emelkedés eredője. Az energiadrágulás bőven ellensúlyozta az élelmiszerár-infláció és az energiát és élelmiszert nem tartalmazó HICP-vel mért infláció csökkenését. A teljes infláció a következő hónapokban valószínűleg tovább emelkedik, ugyanakkor az év folyamán volatilitásra számítunk, amely mögött az idioszinkratikus és az átmeneti tényezők változó dinamikája húzódik meg. Ezek a tényezők a jövő év elején várhatóan fokozatosan kikerülnek az éves inflációs rátákból. Az év során várhatóan erősödik a mögöttes ároldali nyomás a rövid távon jelentkező kínálati korlátok és a belföldi kereslet helyreállása miatt, bár általában véve visszafogott lesz, ami részben betudható a kihasználatlan kapacitásokkal összefüggő alacsony béroldali nyomásnak és az euro felértékelődésének. Amint a világjárvány hatása lecseng, a jelentős kihasználatlan kapacitások laza fiskális és monetáris politikai intézkedéseknek köszönhető fokozatos megszűnése középtávon várhatóan hozzájárul az infláció fokozatos emelkedéséhez. A felmérésalapú mutatók és a hosszabb távú inflációs várakozások piaci alapú mutatói változatlanul visszafogottak, bár a piaci mutatók továbbra is fokozatosan emelkednek.

A monetáris elemzésre áttérve, a széles értelemben vett pénzmennyiség (M3) éves növekedési üteme a 2021. januári 12,5% után februárban 12,3% volt. Az erőteljes növekedést továbbra is az eurorendszer folyamatos eszközvásárlása támogatja, amely a pénzteremtés legjelentősebb forrása. A növekedés hajtómotorja a szűkebb értelemben vett pénzmennyiség (M1) maradt, ami azzal magyarázható, hogy a pénztulajdonosi szektornak változatlanul nagyobb a likviditás iránti preferenciája, és hogy a leglikvidebb pénzformáknak alacsony az alternatívaköltsége.

A lakossági szektorba irányuló hitelezés összességében nem változott. A nem pénzügyi vállalatok havi hiteltranzakciós adatai az előző hónapokkal összehasonlítva februárban szerény mértékben élénkültek. Ez a januári 6,9%-nál kissé nagyobb, 7,1%-os éves növekedési ütemben is tükröződött. A háztartási havi tranzakciós hiteladatok februárban ismét szilárdan alakultak, a háztartási hitelek változatlanul 3,0%-os éves növekedési üteme mellett. A legfrissebb, 2021. első negyedévi euroövezeti banki hitelezési felmérésből a vállalati hitelstandardok mérsékelt szigorodása derül ki, amely az előző két negyedévben megfigyelt jelentősebb szigorodást követi. A háttérben elsősorban a bankok nagyobb kockázatérzékelése áll, bár ennek hatása nem volt olyan markáns, mint a megelőző két felmérési fordulóban. A felmérésben részt vevő bankok a vállalati hitelkereslet ismételt visszaeséséről is beszámoltak, ami főként annak tudható be, hogy az állóeszköz-felhalmozásra igényelt finanszírozás iránt tovább csökkent a kereslet. A háztartási hitellel kapcsolatban a felmérés alacsonyabb lakáscélú hitelkeresletet jelez, miközben a vonatkozó hitelstandardok némileg lazultak, amit a hitelezők közötti verseny támogatott.

Mindent egybevéve, a monetáris politikai intézkedéseink – a nemzeti kormányzatok és más európai intézmények által hozott intézkedésekkel együtt – változatlanul elengedhetetlenek a banki hitelezési feltételek támogatásához, különösen a világjárvány által leginkább sújtott rétegek számára.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy meglehetősen laza monetáris politikára van ahhoz szükség, hogy támogassuk a gazdaságot, és hogy az infláció középtávon határozottan közelítsen a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé.

Ami a fiskális politikát illeti, változatlanul kritikus fontosságú az ambiciózus, összehangolt fiskális politika, mivel a fiskális támogatás túl korai megvonása hátráltathatja a gazdaság helyreállását, és felerősítheti a tartósan megmaradó károsodást (scarring). Az országos fiskális politikákkal tehát továbbra is alaposan átgondolt, megfelelő gyorsaságú támogatást kell nyújtani azoknak a vállalatoknak és a háztartásoknak, amelyek a leginkább ki vannak szolgáltatva a járványnak és a megfékezésére irányuló intézkedéseknek. Fontos ugyanakkor, hogy a pandémiás veszélyhelyzetre tett fiskális válaszlépések – amelyek célja a sérülékeny helyzetek eredményes kezelése és az euroövezeti gazdaság gyors helyreállásának támogatása – lehetőség szerint továbbra is ideiglenesek és célzottak legyenek. Az Európai Tanács által jóváhagyott három védőháló, amely a dolgozókat, a vállalkozásokat és az államháztartásokat célozza meg, lényeges finanszírozási támogatást nyújt.

A Kormányzótanács ismételten hangsúlyozza a „Next Generation EU” (az EU következő nemzedéke) csomag kiemelt szerepét, és haladéktalan bevezetésének sürgető voltát. Felkéri a tagállamokat, hogy biztosítsák a saját forrásokról szóló határozat időszerű ratifikációját, haladéktalanul véglegesítsék a helyreállítási és rezilienciaterveiket, továbbá a forrásokat olyan produktív közkiadásokra fordítsák, amelyek a termelékenységet javító szerkezeti intézkedésekkel párosulnak. Ez lehetővé teheti, hogy a „Next Generation EU” program hozzájáruljon a gyorsabb, erősebb és egységesebb gazdasági élénküléshez, valamint erősítheti a tagállamok gazdasági alkalmazkodóképességét és növekedési potenciálját, támogatva az euroövezet monetáris politikájának sikerét. Az említett szerkezeti intézkedések különösen fontosak a gazdasági struktúrák és intézmények jobbá tételében, valamint a zöld és digitális átmenet felgyorsításában.

Várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.