A sajtókonferencia bevezető nyilatkozata

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Vítor Constâncio, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2016. július 21.

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam szeretettel köszöntjük Önöket ezen a sajtótájékoztatón. Szeretnénk beszámolni arról, milyen eredménnyel járt a Kormányzótanács mai ülése, amelyen az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis is részt vett.

Az EKB Kormányzótanácsa a rendszeres gazdasági és monetáris elemzés alapján változatlanul hagyta az EKB irányadó kamatait. Továbbra is arra számítunk, hogy az irányadó kamatok huzamosabb ideig, és jóval a nettó eszközvásárlások időhorizontján túl is, a mostani vagy ennél is alacsonyabb szinten tartózkodnak. Ami a hagyományostól eltérő monetáris politikai intézkedéseket illeti, megerősítjük, hogy a havi 80 milliárd eurós eszközvásárlási programot 2017. március végéig, illetve szükség esetén azon túl is fenn kívánjuk tartani, de mindenesetre addig, amíg a Kormányzótanács nem érzékeli az inflációs pálya kitűzött célunknak megfelelő, tartós korrekcióját.

A mai napon megvitattuk a legutóbbi, június elején tartott monetáris politikai ülésünk óta kialakult fejleményeket. Az Egyesült Királyság EU-tagságáról szóló népszavazás nyomán úgy értékeljük, hogy az euroövezet pénzügyi piacai biztató alkalmazkodóképességgel vészelték át a megugró bizonytalanság és volatilitás időszakát. A központi bankok szükség esetére meghirdetett likviditásnyújtási hajlandósága, alkalmazkodó monetáris politikai intézkedéseink, valamint a stabil szabályozási és felügyeleti rendszer együttesen lehetővé tették, hogy a piaci feszültségek korlátok között maradjanak. A változatlanul nagyon kedvező finanszírozási feltételek szerepet játszanak a hitelteremtés erősödésében, és továbbra is alátámasztják a folyamatos gazdasági fellendülést és az inflációs ráták emelkedését tartalmazó alapforgatókönyvünket.

Ugyanakkor a jelenleg uralkodó bizonytalanság miatt a Kormányzótanács továbbra is megkülönböztetett figyelemmel kíséri a gazdasági és pénzügyi piaci folyamatokat, és gondoskodik a laza monetáris politika reálgazdaságba való átgyűrűzéséről. Az elkövetkező hónapokban, amikor bővebb információ, többek között új szakértői prognózis áll majd a rendelkezésünkre, könnyebben újra tudjuk értékelni a makrogazdasági alaphelyzetet, a legvalószínűbb inflációs és növekedési pályákat, valamint az ezeket övező kockázatok eloszlását. A Kormányzótanács, amennyiben célja elérése érdekében indokoltnak tartja, a megbízatása keretében rendelkezésére álló teljes eszköztár bevetésével megteszi a szükséges lépéseket.

Most pedig rátérek az elvégzett értékelés részletesebb ismertetésére, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezetben a reál-GDP 2016 első negyedében az előző negyedévhez képest 0,6%-kal nőtt a 2015. utolsó negyedévi 0,4%-os ütem után. A növekedést a belföldi kereslet továbbra is támogatja, az export ugyanakkor változatlanul szerény mértékben bővül. A legfrissebb beérkező adatok 2016 második negyedévében folyamatos, bár az első negyedévinél lassabb növekedésre utalnak. Előretekintve változatlanul a gazdasági élénkülés mérsékelt ütemű folytatódására számítunk. Monetáris politikai intézkedéseink reálgazdaságba való átgyűrűzése továbbra is támogatja a belföldi keresletet. A kedvező finanszírozási feltételek és a vállalati nyereségesség javulása folyamatosan támogatja a beruházások élénkülését. A foglalkoztatás tartós növekedése, amelyet a régebben bevezetett strukturális reformok is elősegítenek, valamint a még mindig viszonylag alacsony kőolajár további támogató tényező a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelme és így a magánfogyasztás szempontjából. Az euroövezeti fiskális politika emellett 2016-ban várhatóan enyhén expanzív lesz, majd 2017-ben és 2018-ban összességében semlegesen alakul.

A gazdasági fellendülést az övezetben ugyanakkor továbbra is fékezi az Egyesült Királyság népszavazásának eredménye és az egyéb geopolitikai bizonytalanságok, a feltörekvő piacok visszafogott növekedési kilátásai, a több szektorban elvégzendő mérlegkiigazítások és a szerkezeti reformfolyamat vontatottsága. Ebben a környezetben az euroövezeti gazdaság növekedési kilátásait övező kockázatok továbbra is inkább lefelé mutatnak.

Az Eurostat előzetes becslése szerint az euroövezet éves HICP-vel mért inflációja a 2016. májusi -0,1% után júniusban 0,1%-ra emelkedett, ami elsősorban a magasabb energia- és szolgáltatásárak eredménye. Előretekintve az aktuális tőzsdei határidős (futures) olajárak alapján arra lehet számítani, hogy az inflációs ráták az elkövetkező hónapokban igen alacsonyak maradnak, majd 2016 második felében nagyrészt az éves energiaár-infláció bázishatásának nyomán emelkedni kezdenek. A monetáris politikai intézkedéseink és a várható gazdasági élénkülés támogató hatása révén 2017-ben és 2018-ban az infláció további emelkedésére számítunk.

A monetáris elemzésre áttérve, a széles értelemben vett pénzmennyiség (M3) 2016 májusában erőteljes ütemben folyamatosan bővült, az áprilisi 4,6%-ról éves szinten 4,9%-ra. A korábbi hónapokhoz hasonlóan az M3 éves növekedését továbbra is elsősorban e monetáris aggregátum legnagyobb likviditási fokú elemei támogatják, miután a szűkebb értelemben vett pénzmennyiség (M1) éves szinten az áprilisi 9,7% után májusban 9,1%-kal bővült.

A hiteldinamika a 2014 eleje óta megfigyelhető, fokozatosan élénkülő pályán mozgott. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek (hitelértékesítéssel és értékpapírosítással kiigazított) éves növekedési üteme a 2016. áprilisi 1,2%-ról májusban 1,4%-ra emelkedett. A vállalati szektor hitelezése továbbra is a konjunktúraciklustól való elmaradást, a hitelkockázatot, valamint a pénzügyi és a nem pénzügyi szektorban zajló mérlegkiigazítást tükrözi. A háztartásokat célzó kihelyezések (hitelértékesítéssel és értékpapírosítással korrigált) éves növekedési üteme lényegében stabil maradt: az áprilisi 1,5% után májusban 1,6% volt.

Az euroövezeti banki hitelezést vizsgáló 2016. második negyedévi felmérés a vállalati és háztartási hitelkínálati feltételek további javulását, valamint a teljes hitelspektrumon a hitelkereslet további emelkedését jelzi. Ezen túlmenően, a bankok adatai továbbra is arra utalnak, hogy a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteknek is köszönhetően kedvezőbbé váltak a hitelfeltételek.

A 2014 júniusa óta hozott monetáris politikai intézkedések az egész övezetben jelentősen javították a vállalatok és a háztartások hitelfelvételi feltételeit, valamint a hitelkihelyezést. Az idén márciusban elfogadott átfogó, új monetáris politikai intézkedéscsomag támogatja a hitelezés növekedésének folyamatos élénkülését és ezen keresztül a reálgazdaság fellendülését. Az aktuális bizonytalanság fényében nélkülözhetetlen a banki hitelcsatorna folyamatosan megfelelő működése.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy fenn kell tartani a megfelelően laza monetáris politikát ahhoz, hogy az inflációs ráták túlzott késedelem nélkül visszatérhessenek a 2% alatti, de ahhoz közeli ütemhez.

A monetáris politika elsősorban az árstabilitás középtávú fenntartására irányul, a laza irány pedig a gazdasági teljesítményt támogatja. Amint azt a Kormányzótanács több ízben is hangsúlyozta, és amint az mind európai, mind nemzetközi gazdaságpolitikai fórumokon ismételten határozott visszhangot kapott: ahhoz, hogy monetáris politikai intézkedéseink összes gyümölcsét élvezhessük, a gazdaságpolitika más területeinek mind országos, mind európai szinten sokkal határozottabb szerepvállalására van szükség. A strukturális reformok végrehajtását jelentősen élénkíteni kell ahhoz, hogy csökkenjen az euroövezetben a strukturális munkanélküliség, és javuljon a potenciális kibocsátás növekedése. Az övezet minden tagországában szükség van szerkezeti reformokra, bár a konkrét reformigények az egyes gazdaságokban eltérőek. Minden figyelmet a termelékenység növelésére és a vállalati környezet javítására kell összpontosítanunk, beleértve a megfelelő közszektorbeli infrastruktúra megteremtését is. Mindez létfontosságú a beruházások és a munkahelyteremtés fokozása szempontjából. Az aktuális beruházási kezdeményezések bővítése – ami a Juncker-terv meghosszabbítását is magában foglalja –, a tőkepiaci unió irányába tett előrelépés és a nem teljesítő hitelek rendezését javító reformok szintén pozitívan járulnak majd hozzá az említett célhoz. A laza pénzpolitikai környezetben a szerkezeti reformoknak az Európai Tanács által nemrégiben jóváhagyott 2016. évi országspecifikus ajánlásaival összhangban levő gyors és eredményes megvalósítása nemcsak a fenntartható gazdasági növekedés ütemét fokozza az euroövezetben, hanem reziliensebbé is teszi az övezetet a világgazdasági sokkhatásokkal szemben. Az egyes országok költségvetési politikájának szintén támogatnia kell a gazdaság élénkülését, ám mindeközben be kell tartania az Európai Unió fiskális szabályait. A Stabilitási és Növekedési Paktum mindenkor és minden országban maradéktalan és következetes alkalmazása a fiskális keretrendszerbe vetett tartós bizalom záloga. Ugyanakkor minden országban törekedni kell a növekedésbarátabb fiskális politikai csomag alkalmazására.

Várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.