SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2020. április 30.

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük önöket a sajtótájékoztatónkon. Szeretnénk beszámolni róla, hogy milyen eredménnyel járt a Kormányzótanács mai ülése, amelyen az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, Valdis Dombrovskis is részt vett.

Az euroövezet gazdaságának olyan mértékű és sebességű zsugorodását tapasztaljuk, amilyenre békeidőben még nem volt példa. A koronavírus-járvány (COVID-19) terjedésének megfékezését célzó intézkedések következtében az euroövezet minden országában és világszerte is jórészt leállt a gazdaság. A fogyasztói és az üzleti bizalmi felmérések mutatói mélypontra estek, ami a gazdasági növekedés nagymérvű zsugorodását és a munkaerőpiaci helyzet igen jelentős romlását jelzi. Figyelembe véve, hogy a gazdasági károk végső mértéke még erősen bizonytalan, az EKB szakértői által az euroövezeti GDP-re kidolgozott növekedési forgatókönyvek 5% és 12% közötti csökkenést jeleznek idénre, ami nagymértékben függ attól, hogy meddig tartanak a korlátozások, valamint hogy mennyire sikeresek azok az intézkedések, amelyek célja a vállalatokat és munkavállalókat érintő gazdasági következmények enyhítése. Ahogy fokozatosan feloldják a korlátozó intézkedéseket, az említett forgatókönyvekben a gazdasági teljesítmény élénkülésére számítanak, habár ennek sebessége és léptéke igen bizonytalan. A meredek olajáresés és az energiát és élelmiszert nem tartalmazó HICP-vel mért infláció enyhe visszaesése eredőjeként csökkent az infláció.

A március eleje óta hozott, határozott és célzott szakpolitikai intézkedéseink révén nélkülözhetetlen támogatást nyújtunk az euroövezeti gazdaságnak, különös tekintettel a válságnak leginkább kitett szektorokra. Intézkedéseink a likviditási helyzetet támogatják, elősegítik a háztartásoknak és cégeknek, különösen a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) való hitelkihelyezések fenntartását, valamint hozzájárulnak ahhoz, hogy minden szektorban és joghatóságban fennmaradjanak a kedvező finanszírozási feltételek.

Üdvözöljük az euroövezeti kormányzatok és európai intézmények azon intézkedéseit, amelyekkel biztosítják a megfelelő egészségügyi erőforrásokat, és támogatják az érintett vállalatokat, dolgozókat és háztartásokat. Ugyanakkor folyamatos és ambiciózus erőfeszítésekre van szükség ahhoz – különösen közös és összehangolt intézkedések révén –, hogy megvédjük magunkat a lefelé mutató kockázatoktól, és hogy megerősítsük az élénkülést.

Megbízatásunknak megfelelően a Kormányzótanács eltökélt szándéka a háztartások és a vállalatok folyamatos támogatása a mostani gazdasági zavarokkal és megnövekedett bizonytalansággal terhes helyzetben azért, hogy középtávon megőrizzük az árstabilitást.

Ennek megfelelően ma úgy határoztunk, hogy tovább lazítunk a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteink (TLTRO–III) feltételein. Ennek értelmében úgy döntöttünk, hogy 2020 júniusa és 2021 júniusa között csökkentjük a TLTRO–III műveletek kamatlábát, mégpedig 50 bázisponttal az eurorendszer irányadó refinanszírozási műveleteinek ugyanebben az időszakban érvényes átlagos kamata alá. Továbbá azoknak a partnereknek az esetében, amelyeknek a jegybankképes nettó hitelnyújtása eléri a hitelnyújtási teljesítményküszöböt, a 2020 júniusa és 2021 júniusa közötti időszakra vonatkozó kamatláb 50 bázisponttal a betéti rendelkezésre állásnak ugyanebben az időszakban érvényes átlagos kamata alá kerül.

Ezenkívül határoztunk a nem célzott, hosszabb lejáratú, pandémiás vészhelyzeti refinanszírozási műveletek új sorozatának (PELTRO) a bevezetéséről, amivel célunk az euroövezeti pénzügyi rendszer likviditási helyzetének a támogatása, valamint hogy hatékony likviditási védőháló biztosításával hozzájáruljunk a pénzpiacok akadálytalan működésének a megőrzéséhez. A PELTRO további hét, 2020 májusában kezdődő refinanszírozási műveletből áll, amelynek a futamideje 2021 júliusa és szeptembere között lépcsőzetesen jár le, összhangban a fedezetlazító intézkedéseink időtartamával. Lebonyolítása rögzített kamatú, teljes elosztású tendereljárással történik 25 bázisponttal kisebb kamaton, mint az egyes PELTRO-k élettartama alatt érvényes irányadó refinanszírozási műveletek átlagos kamata.

A TLTRO–III feltételeinek módosításáról és az új PELTRO műveleteinkről további részleteket ma délután 15 óra 30 perckor külön sajtóközleményekben teszünk közzé.

Március vége óta végzünk vásárlásokat a Kormányzótanács új pandémiás vészhelyzeti vásárlási programja (PEPP) keretében, amely 750 milliárd eurós keretösszegű, és célja a monetáris politika általános alapállásának a lazítása, valamint a koronavírus-világjárvány miatt a monetáris politikai transzmissziós mechanizmust és az euroövezet gazdasági kilátásait fenyegető súlyos kockázatok kivédése. A vásárlásokat időben, eszközosztály tekintetében és a joghatóságok között rugalmasan bonyolítjuk le. Addig folytatjuk a PEPP alatti nettó eszközvásárlást, amíg a Kormányzótanács úgy nem ítéli, hogy lezárult a koronavírus-válság időszaka, de legalább a folyó év végéig.

Emellett az eszközvásárlási programunk (APP) keretében 20 milliárd eurós havi ütemben tovább folyik a nettó vásárlás azokkal a vásárlásokkal együtt, amelyeket az év végéig a pótlólagos 120 milliárd eurós átmeneti keret erejéig végzünk. Továbbra is arra számítunk, hogy az APP alatt zajló havi nettó eszközvásárlások addig lesznek folyamatban, amíg szükség van rájuk az irányadó kamatok alkalmazkodó hatásának a megerősítéséhez, és röviddel azelőtt befejeződnek, hogy ismét elkezdjük emelni az EKB irányadó kamatait.

Emellett az a szándékunk, hogy az APP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést teljes egészében továbbra is újra befektetjük hosszabb időszakon keresztül azután, hogy elkezdjük az irányadó kamatok emelését, de mindenesetre addig, ameddig szükséges ahhoz, hogy fennmaradjanak a kedvező likviditási feltételek és a meglehetősen laza monetáris politika.

A fentieken túl úgy döntöttünk, hogy az EKB irányadó kamatai változatlanul maradnak. Számításunk szerint egészen addig maradnak a jelenlegi vagy alacsonyabb szinteken, ameddig nem tapasztaljuk, hogy az inflációs kilátások az előrejelzési időszakunkban határozottan megközelítik a 2%-hoz megfelelően közeli, de az alatti szintet, és amíg ez a közeledés nem jelenik meg konzisztensen a trendinfláció dinamikájában.

Az intézkedések a meglevő jelentős monetáris politikai élénkítőcsomaggal együtt támogatják a likviditási és finanszírozási helyzetet, valamint segítenek megőrizni a reálgazdaság hitelellátásának zökkenőmentességét. Ugyanakkor a mostani, gyorsan változó gazdasági környezetben a Kormányzótanács továbbra is messzemenően elkötelezett a megbízatásának keretén belül minden olyan lépés megtétele iránt, amelyre szükség van ahhoz, hogy az euroövezet polgárait átsegítse a mostani rendkívül nehéz időkön. Ez mindenekelőtt arra a szerepünkre vonatkozik, amelyet monetáris politikánknak a gazdaság minden részébe és minden joghatósági területre való átgyűrűzése érdekében betöltünk, ahogy az EKB árstabilitási megbízatásának teljesítésén dolgozunk. Így tehát teljes mértékben készen állunk rá, hogy a PEPP méretét a szükséges mértékben és a kellő ideig megnöveljük, és hogy összetételét kiigazítsuk. Ezenkívül a Kormányzótanács készen áll valamennyi eszközének szükség szerinti kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció tartósan, a testület szimmetriára való törekvésének megfelelően közelítsen a céljához.

Most részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. A koronavírus euroövezetre történő átterjedése óta eltelt időszakra vonatkozó legfrissebb gazdasági mutatók és felmérési eredmények példa nélküli visszaesést jeleznek, ami az euroövezet gazdaságának jelentős zsugorodására és a gyorsan romló munkaerőpiaci helyzetre utal. A koronavírus-világjárvány és a megfékezését célzó intézkedések súlyosan érintették a feldolgozóipari és a szolgáltató szektort, rányomva bélyegét az euroövezet gazdaságának termelő kapacitására és a belső keresletre. 2020 első negyedévében – amelyet csak részben érintett a koronavírus terjedése – az euroövezet reál-GDP-je 3,8%-kal csökkent az előző negyedévhez képest, ami a kijárást korlátozó intézkedéseknek a negyedév utolsó heteiben kifejtett hatásának tudható be. A gazdasági teljesítmény áprilisi meredek visszaesése arra utal, hogy az említett hatás a második negyedévben valószínűleg még súlyosabb lesz. A koronavírus-pandémiából eredő közvetlen zavaroktól eltekintve, a járvány megfékezésére hivatott intézkedések fokozatos megszüntetésével az euroövezet várhatóan ismét növekedni fog, amit támogatnak a kedvező finanszírozási feltételek, az euroövezet fiskális politikája és a világgazdasági visszarendeződés.

Mivel a világjárvány lefutási ideje nagyon bizonytalan, nehéz megjósolni a küszöbön álló recesszió és az azt követő élénkülés valószínűsíthető mértékét és időtartamát. Azonban anélkül, hogy megelőlegeznénk az eurorendszer szakértőinek következő, júniusban megjelenő makrogazdasági prognózisát, az EKB szakértőinek növekedési forgatókönyvei arra utalnak, hogy idén az euroövezeti GDP 5–12%-kal eshet vissza, amit a következő években a növekedés élénkülése és normalizálódása követ. A zsugorodás és az élénkülés mértéke döntően a járvány megfékezését szolgáló intézkedések időtartamától és sikerétől függ, továbbá attól, hogy mennyire véglegesen érintett a kínálati kapacitás és a belső kereslet, valamint hogy milyen sikeresen enyhítik a gazdaságpolitikai intézkedések a jövedelmekre és foglalkoztatottságra gyakorolt kedvezőtlen hatást.

Az Eurostat előzetes becslése szerint az euroövezet éves HICP-inflációja a márciusi 0,7%-ról áprilisban 0,4%-ra csökkent, amit nagyrészt az energiaárak alacsonyabb inflációja idézett elő, de a kissé alacsonyabb energia és élelmiszerek nélkül vett HICP-infláció is közrejátszott benne. A tőzsdei azonnali és határidős (futures) olajárak meredek esése alapján az elkövetkező hónapokban a teljes infláció számottevő további csökkenése valószínűsíthető. A gazdasági teljesítmény éles visszaesése várhatóan a trendinflációt érő negatív hatásokhoz vezet a következő hónapok folyamán. A koronavírus-világjárvány középtávú inflációs hatásait azonban nagyfokú bizonytalanság övezi, mivel a gyengébb kereslethez kapcsolódó, lefelé irányuló nyomást részben ellensúlyozhatja a kínálati fennakadásokhoz kötődő, felfelé irányuló nyomás. A hosszabb távú inflációs várakozások piaci mutatói visszafogott szinteken maradtak. Noha az inflációs várakozások felméréseken alapuló indikátorai rövid és középtávon csökkentek, a hosszabb távú várakozások kevésbé érintettek.

A monetáris elemzésre áttérve: a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3) növekedési üteme a 2020. februári 5,5%-ról márciusban 7,5%-ra emelkedett. A pénzmennyiség növekedése a magánszektort célzó bankhitelteremtést tükrözi, amelyet nagymértékben a hitelkeretek felhasználása és az M3-nak az egyéb pénzügyi eszközökhöz hasonlított kisebb alternatívaköltsége vezérel, miközben a megnövekedett gazdasági bizonytalanság miatt – feltételezhetően elővigyázatossági okokból – elmozdulás történt a monetáris állományok tartása felé. Ebben a környezetben továbbra is a leglikvidebb pénzforrásokat tartalmazó M1, szűkebb értelemben vett pénzaggregátum járult hozzá leginkább a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség növekedéséhez.

A magánszektornak nyújtott hitelezés alakulására is kihatott a koronavírus-helyzet. A háztartási hitelek éves növekedési üteme 2020 márciusában 3,4% volt a februári 3,7% után, míg a nem pénzügyi vállalatoknak való kihelyezések éves növekedési üteme a februári 3,0%-ról márciusban 5,4%-ra emelkedett. Ezek a fejlemények a 2020. első negyedévi euroövezeti banki hitelezési felmérés eredményeiben is világosan körvonalazódnak, amelyek a vállalati hitelkereslet és hitelkeret-felhasználás megugrását jelzik a forgótőke iránti forrásigény kielégítése céljából, miközben az állóeszköz-felhalmozási célú finanszírozási igény visszaesett. A háztartási lakáscélú hitelkereslet az előző negyedévinél lassabban nőtt. A vállalati hitelekre vonatkozó követelmények kismértékben, a háztartási szektorral szembeni hitelkövetelmények pedig erősebben szigorodtak. Mindkét esetben a gazdasági kilátások romlása és a cégek, illetve háztartások hitelképességének a visszaesése állt a háttérben. A bankok ugyanakkor 2020 második negyedévében a vállalati hitelekre vonatkozó hitelstandardok lazítására számítanak.

Monetáris politikai intézkedéseink, különösen a TLTRO–III műveletekre vonatkozó kedvezőbb feltételek és a fedezetlazító intézkedések várhatóan arra ösztönzik a bankokat, hogy a magánszektor minden részében nyújtsanak hitelt. A nemzeti kormányzatok és az európai intézmények által hozott hitelösztönző intézkedésekkel együtt támogatják a folyamatos finanszírozáshoz jutást többek között azok számára, akiket a koronavírus-pandémia következményei a legsúlyosabban érintenek.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy meglehetősen laza monetáris politikára van ahhoz szükség, hogy az infláció középtávon határozottan közelítsen a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé.

A fiskális politikát tekintve, az euroövezeti gazdaság nagymérvű zsugorodására tekintettel elengedhetetlen az ambiciózus és összehangolt fiskális irányvonal. Lehetőség szerint célzott és átmeneti jellegű intézkedésekkel kell a pandémiás veszélyhelyzetre válaszolni. Üdvözöljük, hogy az Európai Tanács jóváhagyja az eurocsoport által a dolgozók, a vállalkozások és az államok számára kidolgozott háromszoros biztonsági hálóra vonatkozó megállapodást, amely 540 milliárd € értékű csomagot jelent. A Kormányzótanács ugyanakkor szorgalmazza a további erőteljes és gyors lépéseket az élénkülés előkészítése és támogatása érdekében. Ebben a tekintetben üdvözöljük, hogy az Európai Tanács egyetért egy helyreállítási alap felállításának az előkészítésével, amely elősegíti ennek a precedens nélkül álló válságnak a leküzdését.

Most várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.