SAJTÓÉRTEKEZLET

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2019. január 24.

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük mindnyájukat ezen a sajtótájékoztatón. Szeretnénk beszámolni róla, hogy milyen eredménnyel járt a Kormányzótanács mai ülése, amelyen az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis is részt vett.

A rendszeres gazdasági és monetáris elemzés alapján változatlanul hagytuk az EKB irányadó kamatait. Továbbra is arra számítunk, hogy a kamatok legalább 2019 nyaráig jelenlegi szintjükön maradnak, mindenesetre addig, ameddig szükséges annak a biztosításához, hogy az infláció középtávon továbbra is tartósan a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé tartson.

A hagyományostól eltérő monetáris politikai intézkedések tekintetében az a szándékunk, hogy az eszközvásárlási program keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést teljes egészében továbbra is újra befektetjük hosszabb időszakon keresztül azután, hogy elkezdjük az EKB irányadó kamatainak az emelését, de mindenesetre addig, ameddig ahhoz szükséges, hogy fennmaradjanak a kedvező likviditási feltételek és a meglehetősen laza monetáris politika.

A beérkező adatok továbbra is a vártnál gyengébbek, ami a visszafogottabb külső kereslettel, valamint néhány ország- és szektorspecifikus tényezővel magyarázható. A különösen a geopolitikai tényezőkkel és a protekcionizmus veszélyével kapcsolatos bizonytalanságok tartós jelenléte negatívan befolyásolja a gazdasági szereplők hangulatát. A támogató finanszírozási feltételek, kedvező munkaerőpiaci dinamika és az erősödő bérnövekedés ugyanakkor továbbra is támogatja az euroövezeti gazdasági expanziót és a fokozatosan emelkedő inflációs nyomást. Mindez megerősíti az abba vetett bizalmunkat, hogy az infláció középtávon tartósan tovább közelít a 2% alatti, de ahhoz közeli szintekhez. Ahhoz, hogy a belföldi ároldali nyomás és az általános inflációs folyamatok középtávon tovább erősödjenek, továbbra is nélkülözhetetlen a jelentős monetáris politikai ösztönzés. Ennek a forrása az EKB irányadó kamatlábaira vonatkozó előretekintő útmutatásunk, amelyet megerősít a megvásárolt jelentős eszközállomány újrabefektetése. A Kormányzótanács mindenesetre készen áll teljes eszköztárának megfelelő kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció folyamatosan és tartósan a Kormányzótanács inflációs céljának megfelelő pályát kövessen.

Most részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezeti reál-GDP 2018 harmadik negyedévében 0,2%-kal növekedett az előző negyedévhez képest az előző két negyedév 0,4%-os növekedése után. A beérkező adatok továbbra is a vártnál gyengébben alakultak, ami a külső kereslet lassulásának tudható be, amihez hozzájárult néhány ország- és szektorspecifikus tényező. Miközben néhány tényező hatása várhatóan gyengül, a közeljövőben a növekedés lendülete a vártnál gyengébbnek valószínűsíthető. Előretekintve, az euroövezeti gazdasági expanziót folyamatosan támogatják a kedvező finanszírozási feltételek, a folyamatos foglalkoztatásbővülés, az emelkedő bérek, az alacsonyabb energiaárak és a világgazdaság folyamatos, bár némileg lassuló bővülése.

Az euroövezeti növekedési pályát övező lefelé mutató kockázatok erősödtek amiatt a tartósan érzékelhető bizonytalanság miatt, amely a geopolitikai tényezőkhöz, a protekcionizmus veszélyéhez, a feltörekvő piacok sérülékenységéhez és a pénzügyi piaci volatilitáshoz kapcsolódik.

Az euroövezet éves HICP-vel mért inflációja a 2018. novemberi 1,9% után decemberben 1,6%-ra esett, ami mögött főként az energiaárak kisebb inflációja áll. A tőzsdei határidős (futures) olajárak jelenlegi szintjéből az elkövetkező hónapokban a teljes infláció további csökkenése valószínűsíthető. A trendinflációs mutatók általánosan továbbra is visszafogottak lesznek, ugyanakkor a munkaerőköltség-oldali nyomás tovább erősödik és szélesedik, amihez magas szintű kapacitáskihasználtság és szűkülő munkaerőpiacok társulnak. Előretekintve, a trendinfláció középtávon emelkedik, amit a monetáris politikai intézkedéseink, a folyamatos gazdasági expanzió és a gyorsuló bérnövekedés támogat.

A monetáris elemzést illetően a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3) növekedési üteme a 2018. októberi 3,9% után novemberben 3,7%-ra mérséklődött. Az M3 bővülését továbbra is támogatja a bankhitelek kiáramlása. Az M1, szűkebb értelemben vett monetáris aggregátum maradt a széles értelemben vett pénzmennyiség növekedésének a motorja.

A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme 2018 novemberében 4,0%-on állt az októberi 3,9% után, míg a háztartásoknak kihelyezett hitelek éves növekedési üteme 3,3%-kal nagyjából véve nem változott. A 2018 negyedik negyedévére vonatkozó euroövezeti banki hitelezési felmérés szerint az általános banki hitelezési feltételek változatlanul kedvezőek, ami egy nettó alapon hosszabb lazítást követ, tovább nőtt a bankhitel iránti kereslet, ami alátámasztja a hitelezés növekedését.

A 2014 júniusa óta hozott monetáris politikai intézkedéseink átgyűrűző hatása továbbra is jelentős mértékben támogatja a vállalatok és a háztartások hitelfelvételi feltételeit, a források elérhetőségét – különösen a kis- és középvállalkozások számára –, valamint az övezetbeli hiteláramlásokat.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy továbbra is meglehetősen laza monetáris politikára van ahhoz szükség, hogy az infláció középtávon tartósan tovább közelítsen a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé.

Monetáris politikai intézkedéseink valamennyi eredményét csak úgy élvezhetjük, ha a gazdaságpolitika egyéb területei a mostaninál határozottabban járulnak hozzá a hosszabb távú növekedési potenciál emeléséhez és a sérülékeny pontok kiküszöböléséhez. Az euroövezeti országok szerkezeti reformjainak megvalósítását jelentősen fel kell gyorsítani ahhoz, hogy erősödjön az alkalmazkodóképesség, csökkenjen a strukturális munkanélküliség, valamint javuljon az euroövezet termelékenysége és növekedési potenciálja. Ami a fiskális politikát illeti, a Kormányzótanács ismételten hangsúlyozza a fiskális tartalékok újrateremtésének szükségességét. Ez különösen olyan országokban fontos, amelyekben az államadósság magas, és ahol a Stabilitási és Növekedési Paktum teljes körű betartása döntő fontosságú a fiskális fegyelem megőrzéséhez. Ugyanígy az EU fiskális és gazdasági irányítási rendszerének az egyes országok között és időben is következetes és átlátható alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy megerősödjön az euroövezeti gazdaság rugalmassága. A gazdasági és monetáris unió működésének javítása változatlanul súlyponti kérdés. A Kormányzótanács üdvözli a folyamatban levő munkát, és további konkrét, határozott lépések megtételére szólít fel annak érdekében, hogy véghezmenjen a bankunió és a tőkepiaci unió kiépülése.

Várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.