SAJTÓÉRTEKEZLET

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2019. március 7.

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük mindnyájukat ezen a sajtótájékoztatón. Szeretnénk beszámolni róla, milyen eredménnyel járt a Kormányzótanács mai ülése, amelyen az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis is részt vett.

Rendszeres gazdasági és monetáris elemzésünk alapján körültekintően elemeztük a gazdasági és inflációs kilátásokat, figyelembe véve az euroövezetről szóló legfrissebb szakértői makrogazdasági prognózist is. Mindezek eredményeként a Kormányzótanács árstabilitási célja elérése érdekében a következő döntéseket hozta.

Először is úgy döntöttünk, hogy az EKB irányadó kamatait változatlanul hagyjuk. Most arra számítunk, hogy a kamatok legalább 2019 végéig a jelenlegi szintjükön maradnak, mindenesetre mindaddig, ameddig szükséges annak a biztosításához, hogy az infláció középtávon továbbra is tartósan a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé tartson.

Másodszor, szándékunkban áll, hogy az eszközvásárlási program keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést teljes egészében továbbra is újra befektessük hosszabb időszakon keresztül azután, hogy elkezdjük az EKB irányadó kamatainak emelését, de mindenesetre addig, ameddig szükséges ahhoz, hogy megmaradjanak a kedvező likviditási feltételek és a meglehetősen laza monetáris politika.

Harmadik döntésünk szerint 2019. szeptemberi kezdettel és 2021. márciusi befejezéssel negyedéves, célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek új sorozatát (TLTRO–III) indítjuk el, egyenként kétéves futamidővel. Az új műveletek segíteni fogják a kedvező banki hitelezési feltételek megőrzését és a monetáris politika zökkenőmentes transzmisszióját. A TLTRO–III keretében a partnereknek lehetőségük lesz a 2019. február 28-án meglevő jegybankképes hitelállomány 30%-ának mértékéig hitelt felvenni az egyes műveletek futamideje alatt az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlábához indexált kamaton. A fennálló TLTRO programhoz hasonlóan a TLTRO–III programban is lesznek beépített ösztönzők annak érdekében, hogy a hitelfeltételek kedvezőek maradjanak. A TLTRO–III pontos feltételeinek további részleteiről hamarosan tájékoztatást adunk.

Negyedrészt, hitelezési műveleteinket továbbra is rögzített kamatozású, teljes elosztású tendereljárásban folytatjuk ameddig szükséges, de legalább a 2021 márciusában kezdődő tartalékolási periódus végéig.

A mai monetáris politikai döntésekkel biztosítani kívánjuk, hogy az infláció középtávon a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé haladó, fenntartható pályán maradjon. Noha néhány jel alapján a növekedést fékező, idioszinkratikus belföldi tényezők egy része eltűnőben van, a gyengülő gazdasági adatok arra utalnak, hogy a gazdasági bővülés üteme jelentősen mérséklődött, ami a folyó év további részében is megfigyelhető lesz. A geopolitikai tényezőkhöz, a protekcionizmus veszélyéhez és a feltörekvő piacok sérülékenységéhez kapcsolódó bizonytalanság tartós jelenléte láthatóan nyomot hagy a gazdasági szereplők hangulatán. Emellett a trendinfláció továbbra is visszafogott, és a gazdaság erőtlenebb lendülete lassítja az inflációnak a célunkhoz való alkalmazkodását. A támogató finanszírozási feltételek, kedvező munkaerőpiaci dinamika és az emelkedő bérnövekedés ugyanakkor továbbra is alátámasztja az euroövezeti gazdaság bővülését és a fokozatosan emelkedő inflációs nyomást. A mai döntések középtávon támogatják a belföldi ároldali nyomás további erősödését és az általános inflációs folyamatokat. Az EKB irányadó kamatlábaira vonatkozó előretekintő útmutatásunk további jelentős monetáris politikai élénkítést biztosít, amelyet megerősít a megvásárolt jelentős nagyságú eszközállomány újrabefektetése és az új TLTRO-sorozat. A Kormányzótanács mindenesetre készen áll teljes eszköztárának a megfelelő kiigazítására azért, hogy az infláció folyamatosan és tartósan az inflációs célunknak megfelelő pályát kövessen.

Most részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezeti reál-GDP 2018 utolsó negyedévében 0,2%-kal növekedett az előző negyedévhez képest a harmadik negyedévi 0,1% után. A beérkező adatok, különösen a feldolgozóiparból, továbbra is gyengének bizonyulnak, ami a külső kereslet lassulását tükrözi, súlyosbítva néhány ország- és szektorspecifikus tényezővel. Ezeknek a tényezőknek a hatása valamivel tartósabbnak mutatkozik, ami a közeljövőben az előzőleg vártnál gyengébb növekedési kilátásokat jelez. Távolabbra tekintve az említett kedvezőtlen tényezők hatása várhatóan megszűnik. Az euroövezeti gazdasági expanziót folyamatosan támogatják a kedvező finanszírozási feltételek, a további foglalkoztatásbővülés, az emelkedő bérek és a világgazdasági teljesítmény töretlen, bár valamivel lassabb expanziója.

A fenti értékelést tükrözi nagy vonalakban az EKB szakértőinek az euroövezetről szóló 2019. márciusi makrogazdasági prognózisa is. Az éves reál-GDP az előrejelzés szerint 2019-ben 1,1%-kal, 2020-ban 1,6%-kal, 2021-ben pedig 1,5%-kal nő. Az eurorendszer szakértőinek 2018. decemberi makrogazdasági prognózisával összehasonlítva a reál-GDP-növekedési várakozásokat 2019-ben számottevően, 2020-ban pedig enyhén lefelé módosították.

Az euroövezeti növekedési pályát övező kockázatok még mindig lefelé hajlanak amiatt a tartósan érzékelhető bizonytalanság miatt, amely geopolitikai tényezőkhöz, a protekcionizmus veszélyéhez és a feltörekvő piacok sérülékenységéhez kapcsolódik.

Az Eurostat előzetes becslése szerint az euroövezet éves HICP-inflációja 2019 februárjában 1,5% volt a januári 1,4% után, ami a kissé magasabb energia- és élelmiszerár-inflációnak tudható be. Az aktuális tőzsdei határidős (futures) olajárak alapján valószínűsíthető, hogy a teljes infláció valószínűleg a mostani szint körül marad, majd az év vége felé esni fog. A trendinflációs mutatók továbbra is általában véve visszafogottak, a munkaerőköltség-oldali nyomás viszont megerősödött és kiterjedtebb lett, amihez magas szintű kapacitáskihasználtság és szűkülő munkaerőpiac járul. Előretekintve, a trendinfláció középtávon várhatóan emelkedik, amit a monetáris politikai intézkedéseink, a folyamatos gazdasági expanzió és a gyorsuló bérnövekedés támogat.

Nagyjából ez a helyzetértékelés körvonalazódik az EKB szakértőinek az övezetre vonatkozó, 2019. márciusi makrogazdasági prognózisában is, amelyben 2019-re 1,2%-os, 2020-ra 1,5%-os, 2021-re pedig 1,6%-os éves HICP-inflációt vetítenek előre. Az eurorendszer szakértőinek 2018. decemberi makrogazdasági prognózisával összehasonlítva a HICP-inflációs várakozások az előrejelzési időszakban lefelé módosultak, ami különösen a közeljövőben várható visszafogottabb növekedési kilátásoknak tudható be.

A monetáris elemzésre térve, a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3) növekedési üteme a 2018. decemberi 4,1%-ról 2019. januárban 3,8%-ra csökkent. Az M3 bővülését továbbra is támogatja a bankhitelek kiáramlása annak ellenére, hogy a közelmúltban a hiteldinamika mérséklődött. Az M1, szűkebb értelemben vett monetáris aggregátum maradt a széles értelemben vett pénzmennyiség növekedésének hajtóereje.

A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme a 2018. decemberi 3,9%-ról 2019. januárban 3,3%-ra csökkent, ami egy bázishatást, valamint néhány országban a gazdasági teljesítmény lassulására jellemzően késéssel jelentkező reakciót tükröz, miközben a háztartásoknak kihelyezett hitelek éves szinten továbbra is 3,2%-kal bővültek. A vállalatok és a háztartások hitelfelvételi feltételei még mindig kedvezőek, mivel a 2014 júniusa óta hozott monetáris politikai intézkedéseink továbbra is támogatják a forráshoz jutást, különösen a kis- és középvállalkozások számára. A ma eldöntött monetáris politikai intézkedéseink – kiváltképp az új TLTRO-sorozat – segítenek gondoskodni arról, hogy a banki hitelezési feltételek a jövőben is kedvezőek maradjanak.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy továbbra is meglehetősen laza monetáris politikára van ahhoz szükség, hogy az infláció középtávon tartósan tovább közelítsen a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé.

Monetáris politikai intézkedéseink minden előnyét csak úgy élvezhetjük, ha a gazdaságpolitika egyéb területei a mostaninál határozottabban járulnak hozzá a hosszabb távú növekedési potenciál emeléséhez és a sérülékeny pontok kiküszöböléséhez. Az euroövezeti országok szerkezeti reformjainak megvalósítását jelentősen fel kell gyorsítani ahhoz, hogy erősödjön az alkalmazkodóképesség, csökkenjen a strukturális munkanélküliség, valamint javuljon az euroövezet termelékenysége és növekedési potenciálja. Ez különösen fontos annak fényében, hogy az egyes országokra vonatkozó 2018. évi ajánlásokat jellemzően csak korlátozottan valósították meg, ahogy ezt az Európai Bizottság nemrégiben jelezte. Ami a fiskális politikát illeti, az enyhén expanzív euroövezeti fiskális politika és az automatikus stabilizátorok támogatják a gazdasági konjunktúrát. A nagy államadósságú országokban ugyanakkor folytatni kell a fiskális tartalékok újrateremtését. Minden országnak továbbra is fokoznia kellene a közpénzügyek összetételének növekedésbarátabb kialakítására tett erőfeszítéseit. Ugyanígy az Európai Unió fiskális és gazdasági irányítási rendszerének az egyes országok között és időben is következetes és átlátható alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy megerősödjön az euroövezeti gazdaság alkalmazkodóképessége. A gazdasági és monetáris unió működésének javítása változatlanul súlyponti kérdés. A Kormányzótanács üdvözli a folyamatban levő munkát, és további konkrét, határozott lépések megtételére szólít fel annak érdekében, hogy végbemenjen a bankunió és a tőkepiaci unió kiépülése.

Várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.