SAJTÓÉRTEKEZLET

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2018. október 25.

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük Önöket ezen a sajtótájékoztatón. Szeretnénk beszámolni arról, milyen eredménnyel járt a Kormányzótanács mai ülése, amelyen az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis is részt vett.

Az EKB Kormányzótanácsa a rendszeres gazdasági és monetáris elemzés alapján változatlanul hagyta az EKB irányadó kamatait. Továbbra is arra számítunk, hogy a kamatok legalább 2019 nyaráig jelenlegi szintjükön maradnak, mindenesetre addig, ameddig szükséges annak a biztosításához, hogy az infláció középtávon továbbra is tartósan a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé tartson.

A hagyományostól eltérő monetáris politikai intézkedéseket illetően a Kormányzótanács 2018. december végéig az új, 15 milliárd eurós havi ütemben folytatja a nettó eszközvásárlást az eszközvásárlási program (APP) keretében. Arra számítunk, hogy annak függvényében, hogy a beérkező adatok megerősítik-e a középtávú inflációs várakozásunkat, a nettó eszközvásárlást ezután leállítjuk. Az a szándékunk, hogy az APP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést a nettó eszközvásárlás befejezése után hosszabb időszakon keresztül, illetve ameddig szükséges, újra befektetjük annak érdekében, hogy fennmaradjanak a kedvező likviditási feltételek és a meglehetősen laza monetáris politika.

A beérkező adatok – noha valamivel gyengébbek a vártnál – összességében változatlanul összhangban állnak az euroövezeti gazdaság folyamatos, széles alapokon nyugvó expanziójával, valamint a fokozatosan erősödő inflációs nyomással. Az alapjában véve erős gazdaság továbbra is támogatja az abba vetett bizalmunkat, hogy az infláció folyamatosan és tartósan a célunk felé halad, ami még azután is fennmarad, hogy a nettó eszközvásárlási programunkat fokozatosan kivezetjük. Ugyanakkor továbbra is előtérben vannak a protekcionizmussal, a feltörekvő piacok sérülékenységével és a pénzügyi piaci volatilitással kapcsolatos bizonytalanságok. Ahhoz, hogy a belföldi ároldali nyomás és az általános inflációs folyamatok középtávon tovább erősödjenek, még mindig jelentős monetáris politikai ösztönzésre van szükség. Utóbbit folyamatosan biztosítják a nettó eszközvásárlások az év végéig, a megvásárolt jelentős nagyságú eszközállományok és kapcsolódó újrabefektetések, valamint az EKB irányadó kamataira vonatkozó, továbbfejlesztett előretekintő útmutatásunk. A Kormányzótanács mindenesetre készen áll teljes eszköztárának a kívánt mértékben való kiigazítására azt biztosítandó, hogy az infláció továbbra is tartósan az inflációs célunknak megfelelő pályát kövessen.

Most részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezetben a reál-GDP 2018-ban mind az első, mind a második negyedévben 0,4%-kal nőtt az előző negyedévhez képest. A beérkező információk ugyan valamivel gyengébbek a vártnál, összességében változatlanul összhangban állnak a gazdaság széles alapokon nyugvó, folyamatos expanzióját jelző alapforgatókönyvünkkel, amelyet a belföldi kereslet és a munkaerőpiaci helyzet folyamatos javulása támogat. A néhány szektorban megfigyelhető sajátos fejlemények kihatnak a rövid távú növekedési pályára. Monetáris politikai intézkedéseink folyamatosan alátámasztják a belső keresletet. A lakossági fogyasztást serkenti a foglalkoztatásbővülés és a bérek emelkedése. A vállalati beruházásokat ugyanakkor a szilárd belföldi kereslet, a kedvező finanszírozási feltételek és a vállalati szektor jövedelmezősége támogatja. A lakáscélú beruházás változatlanul erőteljes. Ezenkívül a világgazdasági expanzió várhatóan a jövőben is támogatja az euroövezeti kivitelt, habár lassabb ütemben.

Az euroövezeti gazdaság növekedési kilátásait övező kockázatok jelenleg is nagyjából egyensúlyban levőnek tekinthetők. Ugyanakkor továbbra is előtérben vannak a protekcionizmussal, a feltörekvő piacok sérülékenységével és a pénzügyi piaci volatilitással kapcsolatos kockázatok.

Az euroövezet éves HICP-inflációja a 2018. augusztusi 2,0% után szeptemberben 2,1%-ra emelkedett, ami mögött főként a magasabb energia- és élelmiszerár-infláció áll. A tőzsdei határidős (futures) olajárak jelenlegi szintjéből arra következtethetünk, hogy a következő hónapokban a teljes infláció éves szinten valószínűleg az aktuális szint közelében fog ingadozni. Miközben a trendinflációs mérőszámok általánosságban változatlanul visszafogott képet mutatnak, a korábbi alacsony értékekről emelkedni kezdtek. Erősödik és szélesedik a belföldi költségoldali nyomás a magas szintű kapacitáskihasználtság és a szűkülő munkaerőpiac mellett. Előretekintve a trendinfláció az év vége felé várhatóan emelkedni kezd, majd középtávon tovább nő, amit a monetáris politikai intézkedéseink, a folyamatos gazdasági expanzió, és a gyorsuló bérnövekedés támogat.

A monetáris elemzést illetően a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3) növekedési üteme a 2018. augusztusi 3,4% után szeptemberben 3,5%-ot tett ki. A havi adatokban található némi volatilitástól eltekintve az M3 növekedését egyre jobban támogatja a bankhitelek kiáramlása. Az M1 szűkebb értelemben vett monetáris aggregátum maradt a széles értelemben vett pénzmennyiség növekedésének a motorja.

Tovább erősödött a magánszektornak nyújtott hitelek növekedési üteme, tovább haladva a 2014 eleje óta megfigyelhető felfelé irányuló pályán. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme 2018 szeptemberében 4,3%-ra emelkedett az augusztusi 4,1%-ról, míg a háztartásoknak kihelyezett hitelek éves növekedési üteme az előző havi 3,1%-on maradt. A 2018 harmadik negyedévére vonatkozó euroövezeti banki hitelezési felmérés szerint a hitelnövekedést folyamatosan támogatja a minden hitelkategóriában tapasztalható keresletbővülés. valamint a vállalati és lakásvásárlási hitelek kedvező banki hitelfeltételei.

A 2014 júniusa óta hozott monetáris politikai intézkedéseink átgyűrűző hatása továbbra is jelentős mértékben támogatja a vállalatok és a háztartások hitelfelvételi feltételeit, a források elérhetőségét – különösen a kis- és középvállalkozások számára –, valamint az övezetbeli hiteláramlásokat.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy továbbra is meglehetősen laza monetáris politikára van ahhoz szükség, hogy az infláció középtávon tartósan tovább közelítsen a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé.

Monetáris politikai intézkedéseink minden előnyét csak úgy élvezhetjük, ha a gazdaságpolitika egyéb területei a mostaninál határozottabban járulnak hozzá a hosszabb távú növekedési potenciál emeléséhez és a sérülékeny pontok kiküszöböléséhez. Az euroövezeti országok szerkezeti reformjainak megvalósítását jelentősen fel kell gyorsítani ahhoz, hogy erősödjön az alkalmazkodóképesség, csökkenjen a strukturális munkanélküliség, valamint javuljon az euroövezet termelékenysége és növekedési potenciálja. Ami a fiskális politikát illeti, a széles alapú expanzió megkívánja a fiskális tartalékok újrateremtését. Ez különösen olyan országokban fontos, amelyekben az államadósság magas, és ahol a Stabilitási és Növekedési Paktum teljes körű betartása döntő fontosságú a fiskális fegyelem megőrzéséhez. Ugyanígy az EU fiskális és gazdasági irányítási rendszerének az egyes országok között és időben is következetes és átlátható alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy megerősödjön az euroövezeti gazdaság alkalmazkodóképessége. A gazdasági és monetáris unió működésének javítása változatlanul súlyponti kérdés. A Kormányzótanács a bankunió és a tőkepiaci unió kiteljesítése érdekében konkrét, határozott lépések megtételére szólít fel.

Most pedig várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.