SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2020. január 23.

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük önöket a sajtótájékoztatónkon. A következőkben beszámolunk a Kormányzótanács mai ülésének eredményeiről.

A rendszeres gazdasági és monetáris elemzés alapján úgy határoztunk, hogy változatlanul hagyjuk az EKB irányadó kamatait. Számításunk szerint ezek a jelenlegi vagy alacsonyabb szinteken maradnak egészen addig, ameddig nem tapasztaljuk, hogy az inflációs kilátások az előrejelzési időszakunkban határozottan megközelítik a 2%-hoz megfelelően közeli, de az alatti szintet, és amíg ez a közeledés nem jelenik meg konzisztensen a trendinfláció dinamikájában.

Folytatjuk az eszközvásárlási program (APP) keretében végzett nettó vásárlásokat havi 20 milliárd eurós ütemben. Várakozásunk szerint ezek addig lesznek folyamatban, amíg szükség van rájuk ahhoz, hogy megerősödjön az irányadó kamataink alkalmazkodó hatása, és röviddel azelőtt befejeződnek, hogy elkezdjük emelni az EKB irányadó kamatait.

Emellett az a szándékunk, hogy az APP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést teljes egészében továbbra is újra befektetjük hosszabb időszakon keresztül azután, hogy elkezdjük az irányadó kamatok emelését, de mindenesetre addig, ameddig szükséges ahhoz, hogy fennmaradjanak a kedvező likviditási feltételek és a meglehetősen laza monetáris politika.

A Kormányzótanács emellett a mai napon úgy határozott, hogy elindítja az EKB monetáris politikai stratégiájának a felülvizsgálatát. A felülvizsgálat hatókörére és ütemezésére vonatkozó további részletek a mai napon 15 óra 30 perckor kiadott sajtóközleményben olvashatók.

A legutóbbi ülésünk óta beérkező adatok összhangban vannak az alapforgatókönyvünkkel, amely szerint az euroövezet gazdasága folyamatosan, de mérsékelt ütemben bővül. Továbbra is különösen a feldolgozóipari ágazat gyengesége fékezi az euroövezeti növekedés lendületét. A folyamatos, bár lassuló ütemű foglalkoztatásnövekedés és az emelkedő bérek továbbra is támogatják az euroövezetben a gazdaság rugalmasságát. Miközben az inflációs folyamatok általánosan visszafogottak maradtak, a várakozásoknak megfelelően már észlelhetők a trendinfláció mérsékelt emelkedésének jelei.

A kibontakozóban levő monetáris politikai intézkedések alátámasztják az összes gazdasági szektornak kínált kedvező finanszírozási feltételeket. Különösen a lazább vállalati és háztartási hitelkondíciók támogatják a fogyasztói kiadásokat és a vállalati beruházásokat. Ez fenntartja az euroövezetben a gazdasági expanziót, a belföldi ároldali nyomás erősödését és így az inflációnak a középtávú célunkhoz való határozott közeledését.

Ugyanakkor, tekintettel a továbbra is visszafogott inflációs kilátásokra, a monetáris politikának huzamos ideig igen alkalmazkodónak kell ahhoz maradnia, hogy a trendinflációs nyomást és a teljes infláció alakulását középtávon támogassa. Ebből kifolyólag szoros figyelemmel kísérjük az infláció alakulását és a kibontakozóban levő monetáris politikai intézkedések gazdasági hatását. Az előretekintő útmutatásunk biztosítja, hogy a pénzügyi feltételek az inflációs kilátások változásával összhangban módosuljanak. A Kormányzótanács mindenesetre folyamatosan készen áll teljes eszköztárának megfelelő kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció tartósan a szimmetria iránti elkötelezettségének megfelelően haladjon a célja felé.

Most részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezeti reál-GDP 2019 harmadik negyedévében 0,3%-kal növekedett az előző negyedévhez képest a második negyedévi 0,2% után. A mérsékelt növekedési pálya a nemzetközi kereskedelem folyamatos gyengeségének tudható be a világszerte tartós bizonytalansággal jellemezhető környezetben, és ez különösen az euroövezeti feldolgozóipart érinti, valamint a beruházások bővülését is visszafogja. A szolgáltatási és építőipari ágazatok ugyanakkor továbbra is reziliensebbek annak ellenére, hogy 2019 második felében a növekedés kissé mérséklődött. A beérkező gazdasági és felmérési adatok azt mutatják, hogy az euroövezeti növekedési dinamika valamelyest stabilizálódik, és a rövid távú növekedési adatok várhatóan az előző negyedévekben megfigyelhetőkhöz hasonlóak lesznek. Előretekintve, az euroövezeti gazdasági expanziót a jövőben is folyamatosan támogatják a kedvező finanszírozási feltételek, az emelkedő bérekkel együtt ható további foglalkoztatásbővülés, az euroövezet enyhén expanzív fiskális politikai alapállása és a világgazdaság folyamatos, bár némileg lassúbb bővülése.

Az euroövezet növekedési kilátásaira ható kockázatok, amelyek geopolitikai tényezőkkel, a protekcionizmus erősödésével és a feltörekvő piacok sérülékenységével kapcsolatosak, továbbra is lefelé irányulnak, de kevésbé markánsak, mivel a nemzetközi kereskedelmet övező bizonytalanság egy része eloszlóban van.

Az euroövezet éves HICP-vel mért inflációja a 2019. novemberi 1,0% után decemberben 1,3%-ra emelkedett, ami mögött főként az energiaárak magasabb inflációja áll. A tőzsdei határidős (futures) olajárak alapján az elkövetkező hónapokban a teljes infláció valószínűleg a jelenlegi szintek körül fog ingadozni. Miközben az inflációs várakozások mutatói továbbra is alacsony szinteken vannak, a közelmúltban vagy stabilizálódtak, vagy kissé megnövekedtek. A trendinflációs mutatók továbbra is általánosan visszafogottak, bár a korábbi várakozásokkal összhangban a mérsékelt emelkedés további jelei mutatkoznak. Miközben a szűkülő munkaerőpiaci helyzetben megerősödött a munkaerőköltség-oldali nyomás, a hatása az erőtlenebb növekedési lendület miatt késéssel gyűrűzik át az inflációba. Az infláció középtávon várhatóan emelkedik, amit a pénzpolitikai intézkedéseink, a folyamatban levő gazdasági expanzió és a szilárd bérnövekedés támogat.

A monetáris elemzést tekintve a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3) növekedési üteme 2019 novemberében változatlanul 5,6%-ot tett ki, ami nagyjából ugyanaz, mint augusztusban. Az M3 tartós növekedése a lakossági szektort célzó, folyamatos bankhitelteremtést és az M3-állományoknak a más pénzügyi instrumentumokhoz viszonyított alacsony alternatívaköltségét tükrözi. A komponensek közül változatlanul az M1, a szűkebb értelemben vett pénzaggregátum járult hozzá legjobban a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség növekedéséhez.

A vállalati és a háztartási hitelek továbbra is szilárd ütemben növekedtek köszönhetően a laza monetáris politikánk folyamatosan támogató hatásának, amely az igen alacsony banki hitelkamatokban nyilvánul meg. Míg a háztartásoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme október óta nem változott, és novemberben 3,5%-on állt, a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme az októberi 3,8%-ról novemberben 3,4%-ra mérséklődött, vélhetően a gazdaság korábbi gyengülésére adott megkésett reakcióként. Ezek a fejlemények a 2019. negyedik negyedévi euroövezeti banki hitelezési felmérés eredményeiben is megnyilvánulnak, amelyek a vállalati hitelek iránti kereslet csökkenését jelzik, miközben a háztartások lakásvásárlási hitelkereslete tovább emelkedett. Mindemellett a hitelminőségi követelmények nagyjából változatlanok maradtak mind a vállalati hitelek, mind a háztartásoknak nyújtott lakásvásárlási hitelek esetében, ami a kedvező hitelkínálati feltételek fennmaradására utal. Összességében a laza monetáris politikánk segít a nagyon kedvező banki hitelezési feltételek fenntartásában, és a jövőben is támogatja minden gazdasági szektorban, de különösen a kis- és középvállalkozások számára a finanszírozáshoz jutást.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy továbbra is meglehetősen laza monetáris politikára van ahhoz szükség, hogy az infláció középtávon határozottan tovább közelítsen a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé.

Monetáris politikai intézkedéseink valamennyi eredményét csak úgy élvezhetjük, ha a gazdaságpolitika egyéb területei a mostaninál határozottabban járulnak hozzá a hosszabb távú növekedési potenciál emeléséhez, támogatva a jelenlegi helyzetben az aggregált keresletet és enyhítve a sérülékenységet. Az euroövezeti országok szerkezeti intézkedéscsomagjainak megvalósítását jelentősen fel kell ahhoz gyorsítani, hogy javuljon az euroövezet termelékenysége és növekedési potenciálja, valamint hogy csökkenjen a strukturális munkanélküliség, és erősödjön az alkalmazkodóképesség. A 2019-es országspecifikus ajánlásokat fontos irányjelzőnek kell tekinteni.

Ami a fiskális politikát illeti, az euroövezet fiskális politikai alapállása várhatóan továbbra is támogatja a gazdasági teljesítményt. Figyelembe véve a gyenge gazdasági kilátásokat, a Kormányzótanács üdvözli, hogy az eurocsoport decemberben differenciált fiskális válaszintézkedésekre szólított fel, és hogy készen áll ezek koordinálására. Fontos, hogy azok a kormányzatok, amelyeknek van fiskális politikai mozgástere, hathatós és jól időzített lépéseket tegyenek. A nagy államadóssággal küzdő országokban a kormányzatoknak előrelátó gazdaságpolitikát kell folytatniuk, és el kell érniük a strukturális egyenlegre vonatkozó célokat, ami megteremti az automatikus stabilizátorok szabad működésének feltételeit. Minden országban intenzívebb erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy a közpénzügyek összetétele növekedésbarátabb legyen.

Ugyanígy az Európai Unió fiskális és gazdasági irányítási rendszerének az egyes országok között és időben is következetes és átlátható alkalmazása továbbra is elengedhetetlen ahhoz, hogy megerősödjön az euroövezeti gazdaság rugalmassága. A gazdasági és monetáris unió működésének javítása változatlanul súlyponti kérdés. A Kormányzótanács üdvözli a folyamatban levő munkát, és további konkrét, határozott lépéseket sürget annak érdekében, hogy teljesen kiépüljön a bankunió és a tőkepiaci unió.

Most várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.