SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2019. december 12.

Hölgyeim és uraim, szeretettel köszöntjük Önöket a sajtóértekezletünkön. A mai napon ért először a megtiszteltetés, hogy az EKB Kormányzótanácsának pénzpolitikai ülését elnökölhettem. Az alelnök úrral együtt örömmel számolok be az ülés eredményeiről, amelyen az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, Valdis Dombrovskis is részt vett.

A rendszeres gazdasági és monetáris elemzésünk alapján változatlanul hagytuk az EKB irányadó kamatait. Számításunk szerint ezek a jelenlegi vagy alacsonyabb szinteken maradnak egészen addig, ameddig nem tapasztaljuk, hogy az inflációs kilátások az előrejelzési időszakunkban határozottan megközelítik a 2%-hoz megfelelően közeli, de az alatti szintet, és amíg ez a közeledés nem jelenik meg konzisztensen a trendinfláció dinamikájában.

November 1-jén 20 milliárd eurós havi ütemben újraindítottuk az eszközvásárlási program (APP) alatti nettó vásárlásokat. Várakozásunk szerint ezek addig lesznek folyamatban, amíg szükség van rájuk ahhoz, hogy megerősödjön az irányadó kamataink alkalmazkodó hatása, és röviddel azelőtt befejeződnek, hogy ismét elkezdjük emelni az EKB irányadó kamatait.

Emellett az a szándékunk, hogy az APP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést teljes egészében továbbra is újra befektetjük hosszabb időszakon keresztül azután, hogy elkezdjük az irányadó kamatok emelését, de mindenesetre addig, ameddig szükséges ahhoz, hogy fennmaradjanak a kedvező likviditási feltételek és a meglehetősen laza monetáris politika.

A legutóbbi, október végi kormányzótanácsi ülés óta kapott információk folyamatosan visszafogott inflációs nyomást és gyenge euroövezeti növekedési dinamikát jeleznek, ugyanakkor – az előzetes várakozásainkkal összhangban – érzékelhetők az első jelei annak, hogy a növekedés lassulása stabilizálódik, és a trendinfláció enyhén emelkedik. A folyamatosan bővülő foglalkoztatás és az emelkedő bérek továbbra is támogatják az euroövezeti gazdaság rugalmasságát.

A Kormányzótanács szeptemberben elfogadott, átfogó pénzpolitikai intézkedéscsomagja jelentős mértékű monetáris ösztönzést ad, amely a gazdaság minden szektorában biztosítja a kedvező finanszírozási feltételeket. Különösen a lazább vállalati és háztartási hitelfeltételek támogatják a fogyasztói kiadásokat és a vállalati beruházásokat. Ez elősegíti az euroövezetben a gazdasági expanziót, a belföldi ároldali nyomás folyamatos erősödését és így az inflációnak a középtávú célunkhoz való határozott közeledését.

Tekintettel a visszafogott inflációs várakozásokra, a Kormányzótanács ismételten kifejezésre juttatta, hogy a monetáris politikának huzamos ideig igen lazának kell ahhoz maradnia, hogy a trendinflációs nyomást és a teljes infláció alakulását középtávon támogassa. Ebből kifolyólag szoros figyelemmel kísérjük az infláció alakulását és a kibontakozóban levő monetáris politikai intézkedések gazdasági hatását. Előretekintő útmutatásunk biztosítja, hogy a pénzügyi feltételek az inflációs kilátások változásával összhangban alakuljanak. A Kormányzótanács mindenesetre folyamatosan készen áll teljes eszköztárának megfelelő kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció tartósan a szimmetria iránti elkötelezettségének megfelelően haladjon a célja felé.

Most részletesebben is bemutatom értékelésünket, kezdve a gazdasági elemzéssel. Megerősíthető, hogy az euroövezeti reál-GDP 2019 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest 0,2%-kal, tehát azonos ütemben növekedett. A folyamatosan gyenge nemzetközi kereskedelem a világszerte tartóssá vált bizonytalansággal jellemezhető környezetben továbbra is ránehezedik az euroövezeti feldolgozóiparra, és visszafogja a beruházások bővülését. A beérkező gazdasági és felmérési adatok – bár összességében továbbra is gyengék – azt mutatják, hogy az euroövezeti növekedés lassulása valamelyest stabilizálódni látszik. A szolgáltatási és építőipari szektorok megőrizték a rugalmasságukat annak ellenére, hogy 2019 második felében a növekedés kissé mérséklődött. Előretekintve, az euroövezeti gazdasági expanziót a jövőben is folyamatosan támogatják a kedvező finanszírozási feltételek, az emelkedő bérekkel együtt ható további foglalkoztatásbővülés, az euroövezet enyhén expanzív fiskális politikai alapállása és a világgazdaság folyamatos, bár némileg lassúbb bővülése.

A fenti értékelést tükrözi nagy vonalakban az eurorendszer szakértőinek az euroövezetről szóló, 2019. decemberi euroövezeti makrogazdasági prognózisa is. E szerint az éves reál-GDP 2019-ben 1,2%-kal, 2020-ban 1,1%-kal, 2021-ben és 2022-ben pedig egyaránt 1,4%-kal nő. Az EKB szakértőinek 2019. szeptemberi makrogazdasági prognózisával összehasonlítva a 2020-as reál-GDP-növekedési kilátásokat kissé lefelé módosítottuk.

Továbbra is lefelé irányulnak, de kevésbé markánsak az euroövezet növekedési kilátásait övező kockázatok, amelyek geopolitikai tényezőkkel, a protekcionizmus erősödésével és a feltörekvő piacok sérülékenységével kapcsolatosak.

Az Eurostat előzetes becslése szerint az euroövezet éves HICP-inflációja a 2019. októberi 0,7%-ről novemberre 1,0%-ra nőtt, ami főként a szolgáltatás- és élelmiszerárak magasabb inflációjának tudható be. A tőzsdei határidős (futures) olajárak jelenlegi szintjéből az elkövetkező hónapokban a teljes infláció kismértékű emelkedése valószínűsíthető. Az inflációs várakozások mutatói alacsony szinten állnak. A trendinflációs mutatók továbbra is általában véve visszafogottak, bár a korábbi várakozásokkal összhangban mutatkoznak jelei az enyhe emelkedésnek. Miközben a szűkülő munkaerőpiaci környezetben megerősödött a munkaerőköltség-oldali nyomás, a hatása a növekedés erőtlenebb lendülete miatt később gyűrűzik át az inflációba. Az infláció középtávon várhatóan emelkedik, amit a pénzpolitikai intézkedéseink, a folyamatos gazdasági expanzió és a tartós bérnövekedés támogat.

Ezt az értékelést tükrözi nagy vonalakban az eurorendszer szakértőinek 2019. decemberi euroövezeti makrogazdasági prognózisa is, amely szerint a HICP-vel mért éves infláció 2019-ben 1,2%, 2020-ban 1,1%, 2021-ben 1,4%, 2022-ben pedig 1,6% lesz. Az EKB szakértőinek 2019. szeptemberi makrogazdasági előrejelzéseihez viszonyítva a HICP-inflációra vonatkozó prognózist 2020-ra kismértékben felfelé, 2021-re pedig kissé lefelé módosítottuk, ami főként az energiaárak jövőben várható pályáját tükrözi.

A monetáris elemzés alapján a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3) 2019. októberben az előző hónappal azonos, 5,6%-os ütemben bővült. Az M3 tartós növekedési trendje a magánszektort célzó, folyamatos bankhitelteremtést és az M3-állományoknak a más pénzügyi instrumentumokhoz viszonyítva alacsony alternatívaköltségét tükrözi. A komponensek közül változatlanul az M1, szűkebb értelemben vett pénzaggregátum járult hozzá leginkább a szélesebb értelemben vett pénzmennyiség növekedéséhez.

A vállalati és a háztartási hitelállományok növekedése változatlanul stabil volt; kedvezően hatott rá, hogy a monetáris politika alkalmazkodó alapállása folyamatosan átgyűrűzött a banki hitelkamatlábakba. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme októberben 3,8%-ra emelkedett a szeptemberi 3,6%-ról, míg a háztartási kihelyezéseké éves szinten fokozatosan emelkedő pályán haladt, és októberben elérte a 3,5%-ot. A laza monetáris politikánk segít a nagyon kedvező banki hitelezési feltételek fenntartásában, és a jövőben is támogatja minden gazdasági szektorban, de különösen a kis- és középvállalkozások számára a finanszírozáshoz jutást.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja, hogy továbbra is meglehetősen laza monetáris politikára van ahhoz szükség, hogy az infláció középtávon határozottan tovább közelítsen a 2% alatti, de ahhoz közeli szintek felé.

Monetáris politikai intézkedéseink valamennyi eredményét csak úgy élvezhetjük, ha a gazdaságpolitika egyéb területei a mostaninál határozottabban járulnak hozzá a hosszabb távú növekedési potenciál emeléséhez, támogatva a jelenlegi helyzetben az aggregált keresletet és enyhítve a sérülékenységet. Az euroövezeti országok szerkezeti intézkedéscsomagjainak megvalósítását jelentősen fel kell ahhoz gyorsítani, hogy javuljon az euroövezet termelékenysége és növekedési potenciálja, valamint hogy csökkenjen a strukturális munkanélküliség, és erősödjön az alkalmazkodóképesség. Az egyes országoknak 2019-ben tett konkrét ajánlásokat fontos irányjelzőnek kell tekinteni.

Ami a fiskális politikát illeti, az euroövezet fiskális politikája 2020-ban várhatóan enyhén expanzív marad, így támogatja a gazdasági teljesítményt. Figyelembe véve a meggyengült gazdasági kilátásokat, a Kormányzótanács üdvözli, hogy az eurocsoport differenciált fiskális válaszintézkedésekre szólít fel, és hogy készen áll ezek koordinálására. Fontos, hogy azok a kormányzatok, amelyeknek van fiskális politikai mozgástere, hathatós és jól időzített lépéseket tegyenek. A nagy államadóssággal küzdő országokban a kormányzatoknak előrelátó gazdaságpolitikát kell folytatniuk, és el kell érniük a strukturális egyenlegre vonatkozó célokat, ami megteremti az automatikus stabilizátorok szabad működésének feltételeit. Minden országban intenzívebb erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy a közpénzügyek összetétele növekedésbarátabb legyen.

Ugyanígy az Európai Unió fiskális és gazdasági irányítási rendszerének az egyes országok között és időben is következetes és átlátható alkalmazása továbbra is elengedhetetlen ahhoz, hogy megerősödjön az euroövezeti gazdaság rugalmassága. A gazdasági és monetáris unió működésének javítása változatlanul súlyponti kérdés. A Kormányzótanács üdvözli a folyamatban levő munkát, és további konkrét, határozott lépéseket sürget annak érdekében, hogy teljesen kiépüljön a bankunió és a tőkepiaci unió.

Várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.