Csökkentettük a kamatokat. Miért tettünk így, és mit jelent ez az emberek számára?
2024. június 6.
Az árak már nem emelkednek olyan gyorsan, az infláció pedig visszafelé tart a 2%-os célunkhoz. Ennek következtében a Kormányzótanács a közelmúltban csökkentette a kamatlábakat, miután kilenc hónapon keresztül magas szinteken tartotta őket.
Miért csökkentettünk kamatot?
Az euróért felelős központi bankként az a megbízatásunk, hogy stabilan tartsuk az árakat. Amikor túl magas volt az infláció – tehát az árak a gazdaságunkban túl gyorsan emelkedtek – megemeltük a kamatokat, hogy segítsünk az árakat visszahozni alacsonyabb szintre. 2022 júliusában kezdtük el a kamatemelést, és 2023 szeptemberéig emeltünk.
Célunk, hogy az inflációt középtávon 2%-on tartsuk. Most, hogy az infláció megközelíti az említett célértéket, nem kell már ilyen magas szinten tartani a kamatokat.
Ugyanakkor olyan szinten fogjuk őket tartani, amely lehetővé teszi, hogy az infláció a megfelelő időben visszatérjen a 2%-hoz, és ne „ragadjon be” egy magasabb szinten. Ez nagyon fontos, mivel a magas infláció megnehezíti az emberek és a vállalkozások életét.
Mi a kamatláb?
A kamatlábak a hitelfelvétel költségét mutatják (amelyet „a pénz árának” is hívnak). Például, bankkölcsön felvétele esetén először is meg kell állapodnunk a fizetendő hitelkamatról, amely rendszerint éves rátában van megadva. Tegyük fel, hogy 10 000 € hitelt veszünk fel évi 5%-os kamatra. Ez azt jelenti, hogy a hitel törlesztésén felül évente 500 eurót kell fizetnünk a banknak. A kamat tehát lényegében a kölcsön fejében a bank által felszámított pénzösszeg.
A folyamat az ellenkező irányban is működik. A kamat az a pénz, amelyet a bank a megtakarításaink után fizet, amikor tőlünk „vesz fel kölcsönt”. Például, ha elhelyezünk 1000 €-t a takarékszámlán évi 3%-os kamatra, egy év múlva kapunk rá 30 € kamatot.
Mi idézi elő a kamatok mozgását?
A bankok által az embereknek és a vállalkozásoknak kínált kamatokat erősen befolyásolják az EKB által meghatározott ráták. Tehát amikor az EKB megváltoztatja a kamatokat, a hitelek és megtakarítások kamatai nagyjából hasonlóan mozognak.
De a hitelkereslet és -kínálat is befolyásolja ezeket a kamatokat: más szóval, hogy mennyit akarnak a vállalatok és az emberek költeni és beruházni, illetve hogy mennyi hitel érhető el.
Az egyéb áruk és szolgáltatások piacai is hasonlóképp működnek. Ha például sokan szeretnének epret venni, de kicsi a kínálat (mert nincs eperszezon), felmegy az eper ára.
Ugyanígy, amikor a vállalkozások és az emberek vásárolni és beruházni szeretnének, de nem tudnak könnyen hitelhez jutni, a kamatok jellemzően felmennek. Ilyenkor megdrágul a kölcsön. De ellenkező irányban is, amikor az emberek és a vállalatok sok pénzt félretesznek a bankban, a kamatok jellemzően lemennek.
Az EKB az euróért felelős központi bank. Nem mi határozzuk meg a hitelért fizetendő vagy a betét után kapott kamatokat, de befolyásoljuk őket.
Mi határozzuk meg az úgynevezett irányadó kamatokat. Ezeket kínáljuk azoknak a bankoknak, amelyek hitelt kérnek tőlünk, illetve ezt fizetjük az elektronikus formában egy napig nálunk tartott pénz után.
Amikor megváltoztatjuk az irányadó kamatokat, ez kihat az egész gazdaságra, többek között a jelzáloghitelek, bankhitelek és bankbetétek kamataira.
Az EKB Kormányzótanácsa nagyjából hathetente dönt az irányadó kamatlábakról.
Hogyan hatnak az EKB irányadó kamatai az inflációra?
Ha túl magas az infláció, emelni tudjuk a kamatokat, hogy megdrágítsuk a hitelt. Ez lehűti a gazdaságot, leviszi az inflációs várakozásokat és az inflációt.
Ha az infláció túl alacsony, kamatot tudunk csökkenteni, olcsóbbá téve a hitelt, hogy élénkítsük a beruházásokat és a vásárlásokat, ami megemeli az inflációt.
Az elmúlt néhány évben túl magas volt az infláció, különösen az energia és az élelmiszerek ára ment fel. Ennek egyik oka Oroszország Ukrajna elleni inváziója, a másik pedig, hogy sok vállalat nehezebben jutott hozzá a termeléshez szükséges alapanyagokhoz, alkatrészekhez és munkaerőhöz, ami súlyosbította a pandémia nyomán meglevő problémákat.
A kamatok határozott alkalmazása kordában tartja az inflációs várakozásokat
A kamatemeléseink segítettek az infláció levitelében azáltal, hogy lehűtötték a keresletet, és közvetítették az üzenetet, hogy eltökélt szándékunk az infláció 2%-os célunkhoz való visszavitele.
A központi bankoknak az is fontos, hogy szorosan nyomon kövessék, mit gondolnak az emberek és a vállalkozások az áremelkedési ütemről, más szóval mik az inflációs várakozásaik. Ha az emberek tartósan magas inflációra számítanak, nagyobb valószínűséggel kérnek magasabb bért, a vállalatok pedig árat emelnek, hogy megőrizzék a nyereséget. Ezért a nagy inflációs várakozások emelkedő ár-bér spirálhoz vezethetnek. Ezt nem hagyjuk megtörténni.
Amikor a túl magas vagy túl alacsony infláció esetén kiigazítjuk a kamatokat, növeljük a vállalkozások, dolgozók és beruházók bizalmát abban, hogy az infláció középtávon a 2%-os célon fog tartózkodni. Ha a vállalást tettek is alátámasztják, könnyebb lesz az árstabilitással kapcsolatos várakozásokat rögzíteni. Ez is magyarázza, hogy most biztonságosan tudunk kamatot csökkenteni.